Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2992 államtitkár úrtól, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárok létszámát kutatói becslések - az Európán belüli országokat is figyelembe véve - összesség ében mintegy 280300 ezerre teszik. Ilyenkor meg kell kérdezni, hogy akkor mi is pontosan ez a szám. Majd a KSH 2014. október 15ei sajtótájékoztatóján 350 ezer emberről beszélt. Sajnos látszik, hogy ezt a súlyos kérdést nem veszi komolyan a kormány. Le ke ll szögeznünk, hogy ma a Magyarországot elhagyók általában teljesítményorientált fiatalok, a legaktívabb, a legtöbb esetben a legképzettebb társadalmi csoportokból. Ma már nem minden harmadik 30 év alatti fiatal gondolja úgy, hogy külföldre akar távozni, h anem minden második, 50 százaléka a magyar fiataloknak. Nagyon sok kérdést lehet ezzel kapcsolatban feltenni, hogy akkor most hány fiatal akar kimenni, hányan is akarnak kivándorolni, hányan vannak kint ténylegesen külföldön, hány család költözött az elmúl t négy évben külföldre. De egyet mindenkinek tudomásul kell venni: ezek az emberek reményvesztett fiatalok, akik többsége gyermektelen, ami összefügg a születésszám csökkenésével is. És persze vannak azok, akik a családjukat kell hogy itthon hagyják a megé lhetés miatt. Ezek a fiatalok a jövő üzletemberei, a jövő orvosai, ápolónői, a jövő szakmunkásai, a jövő adófizetői, ők alkothatnák a jövő Magyarországának családjait, ők a jövő szülői. Egy nemrég megjelent felmérés, amely már nem reprezentatív, az alábbia kat állapítja meg a kivándorlók egy csoportjáról: „Az átlagos magyar, aki a szigetországba kivándorolt, iskolázott, fiatal, és alig két éve költözött ki az Egyesült Királyságba.” A kutatás szerint a gazdasági helyzet miatt elvándorlók egyáltalán nem akarna k hazajönni, legalábbis a következő öt évben semmiféleképpen. A magyar gazdaság nem bírja el ezeknek az embereknek a hiányát, nem bírja el a költségvetés, a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer. A több százezerrel kevesebb adófizető hiányát a magyar gaz daság sínyli meg a legjobban; kihatással van a GDPnövekedésre, a gazdaság egészére. 2010 óta az elvándorlási hajlandóság nem csökkent, hanem az utóbbi években drasztikusan nőtt. 2012ben - csak egyetlenegy adatot mondanék - 46 százalékkal nőtt az előző év ihez képest a Németországba érkezők száma. De nemcsak a dolgozni vágyó fiatalok hagyják el hazánkat, hanem a tanulni vágyó, az itthoni oktatási rendszerből kiszorított, ellehetetlenített fiatalok is. Ezek a fiatalok, akiket a saját hazájuk nem becsült meg, ők már külföldön fognak családot alapítani, ott fognak egzisztenciát építeni, ott fognak letelepedni. És képzeljék el, kedves kormánypárti képviselők, ott fognak gyereket szülni. És most szeretnék egy kicsit bővebben beszélni a gyermekszületésről. Egyfelő l tudjuk, hogy a demográfusok szerint ma már a gyermekvállalásra képes korú nők - már az elején említettem - 87, de van, aki már azt mondja, hogy 10 százaléka él külföldön. A sajtóban megjelent - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján , hogy 2012ben 7694, 2013ban 9141 külföldön született gyereket anyakönyveztek Magyarországon. Tekintve, hogy az adott években mennyi gyermek született a KSH szerint elérhető adatok alapján, ugyebár tudjuk, hogy 2010ben 90 269, és 2011ben volt az a 24 év e nem látott legrosszabb születési szám, ami 88 689 főt jelent, 2012ben a gyermekek 8,5, 2013ban pedig a gyermekek 10,3 százaléka született külföldön. A sajtóban megjelentek szerint az előző létszámadatokba beleszámították a külhoni magyarok, kettős álla mpolgárok gyerekeit is és nem csak az ideiglenesen rövidebb vagy hosszabb időre külföldre költözöttek újszülöttjeit. A KSH ennél kisebb létszámról adott információt. A sajtó kérdésére, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező, de az EU más tagállamaiban élő magyar nőknek mennyi gyereke született 2013ban, azt a választ adták, hogy tavaly 1795 ilyen babát anyakönyveztek. Tekintettel arra, hogy meglehetősen eltérő lehet a statisztika, egy laikus vagy maga a kormány kiket tekint kivándorlónak, nehéz azt is eldö nteni, hogy kinek a gyermekeit tekintsük külföldön születettnek vagy akár Magyarországon élőnek. Ráadásul feltehetően nem minden külföldön élő magyar pár anyakönyvezteti Magyarországon gyermekét. Tehát a KSH által megadott adat lehet,
