Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 2. kedd (35. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2863 megállapító rendelkezéseket is tartalmaz. Kérem, engedjék meg, hogy a javasoltak közül kiemeljek néhányat. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítás ával többek között a jövőre tiszta lappal induló önkormányzatok ismételt eladósodását szeretnénk meggátolni. 2015. január 1jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kevés kivételtől eltekintve kizárólag a kormány hozzájáru lásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. Ezzel kívánjuk megakadályozni, hogy ezek a társaságok kontrollálatlanul halmozhassanak fel adósságot. A módosítás rendelkezik az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban történő hatálybalépéséről. Az Or szággyűlés a gazdasági stabilitásról szóló törvény elfogadásakor 2015. január 1jében határozta meg az egykulcsos társasági adó bevezetésének időpontját, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadószabályok is vállalkozóbarát környezetet bizto sítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek. Az államháztartásról szóló törvény módosításával újraszabályozásra kerülnek a költségvetési szerv alapításának, átalakításán ak és megszüntetésének, valamint irányításának és felügyeletének szabályai. (10.10) A javaslat meghatározza a költségvetési szervek alapításának feltételeit és korlátait. A javaslat a költségvetési szerv átalakításának és megszüntetésének új esetköreként b evezeti a beolvadásos kiválás és a beolvadásos különválás lehetőségét, egyidejűleg pedig a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét erősítő garanciális szabályokat is tartalmaz. A javaslat alapján megszűnik az engedélyezett létszám fogalma. A gyakorlat ug yanis a létszám irányító szerv általi meghatározásának hatékonyságát egyértelműen kétségessé tette, és mára már jelentősen elszakadt azoktól az igényektől, amik eredetileg annak bevezetését motiválták. Az állomány valódi korlátjai ugyanis nem a meghatározo tt létszám, hanem annak az előirányzatnak a nagysága, aminek keretében a költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat. A kiadási előirányzat mértéke pedig a jogállási törvények által meghatározott javadalmazási szabályoktól függ. Az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése azonban nem zárja ki éppen a tervezhetőség érdekében más típusú létszám alkalmazását, figyelembevételét. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilv ántartás alapján számított mutató ugyanis ezáltal fokozottabb szerepet kap a költségvetési szervek működésében. Ez lesz például az a mérőszám, ami a takarékosabb állami gazdálkodás szempontjából a költségvetési szerv gazdasági szervezettel való rendelkezés ét vagy annak hiányát megalapozza. A javaslat újraszabályozza a költségvetési támogatások és a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások szabályait. Ennek keretében a javaslat kielégíti azt a régóta megfogalm azott elvárást, amely rendezi a támogatási jogviszony jogági jellegét, és egyértelmű szabályokat teremt a támogatási jogviszony tekintetében a támogató és a kedvezményezett jogait és kötelezettségeit érintően. A javaslat rendezi az államháztartásról szóló törvény és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény egymáshoz való viszonyát is. Ez utóbbit az államháztartásról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni. E módosítás azonban a sajtóban felmerült korábbi hí resztelések ellenére nem irányul sem a közpénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánossági, sem az összeférhetetlenségi szabályok megszüntetésére. Célja, hogy a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályozást kizárólag az államháztartásról szóló törvén y és annak végrehajtási rendelete rögzítse, növelve a költségvetési támogatások tekintetében a Kincstár által vezetett monitoringrendszer szerepét.
