Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 2. kedd (35. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2854 döntsenek róla, ezért nemmel szavazva le kell mondaniuk arról, hogy ők mondják meg, hogy mi történjen. Ez a nagy liberális hozzáállás. De ennek az időszaknak sajnos volt egy előzménye. Az előzménye nyilván a kommunizmus időszaka, nyilván a szocialisták kormányzásainak az időszaka. És sajnos 2002ben is ezt művelték, hiszen 2002ben ugyanígy a külhoni magyarokról szóló státustörvény ellen is ágáltak. Mit mondtak akkor : 23 millió román fogja megszállni az országot, elvéve ezzel az itt élők kenyerét, munkahelyét és mindent. De érdemes meghallgatni Tóbiás Józsefnek, az akkori Fiatal Baloldal elnökének mi volt a hozzáállása: „Fiatal romániai román munkavállalók a kis pénzű magyar diáktársainkat fogják tönkretenni a kormánynak ezzel az árulásával. Ez a szomorú helyzet tragikussá teszi a munkalehetőségeket a fiatalok számára.” Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Változotte azóta a szocialisták hozzáállása? (Kö zbeszólás a Fidesz soraiból: Nem.) Változotte azóta a baloldal hozzáállása? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem.) Sajnos, nem. A folytatás egyértelmű volt: 2010ben, amikor egy felemelő pillanatot élhettünk volna meg, hogyha mindenki megszavazza a külhoni magyar állampolgársági törvényt, de Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba szocialista képviselők nemmel szavaztak; Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi István szocialisták tartózkodtak… (Közbeszólások az MSZP soraiból: István? - Az más pártban van ! - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Iván!) - Vitányi Iván szocialista tartózkodott; Dorosz Dávid, Szabó Timea LMPs képviselők tartózkodtak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Kérdés az, és itt kell a szocialistáknak is, a baloldalnak is a d öntést meghoznia: az elmúlt évtizedek (Gőgös Zoltán: És te mennyi pénzt adtál, arról beszéljél!) politikáját folytatjáke, vagy azt a bocsánatkérésnek mondható kolozsvári találkozót, amit Mesterházy Attila kezdeményezett? De amennyiben önök nem határolódna k el, nem zárják ki soraik közül Szanyi Tibort, aki a következőt mondta: „Ideje lenne azt az ukrán nemzeti színekre hajazó félholdas műizét leszedni a magyar Parlament épületéről” (Dr. Staudt Gábor: Szégyen!) , akkor önök továbbra is ezt a nemzetárulást, ez t a nemzetellenes politikát folytatják. Jobbulást kívánok Gőgös elvtársnak! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps és derültség a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormány nevében Potápi Árpád államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. (Lukács Zoltán: Duma, az van! - Gőgös Zoltán: Duma, az van, de csak papíron!) POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Való ban voltak előzményei ennek a népszavazásnak, többek között 2002. december 1jén a koccintás a Kempinski szállodában, jól előkészítette már azt a folyamatot, amely 2004. december 5ébe torkollott, és ez a nemzet szégyenének, a nemzet egy része megtagadásán ak napjaként vonult be Magyarország rendszerváltoztatást követő történelmébe. Bátran kijelenthetjük, hogy az a nap és főleg az azt megelőző kampányidőszak a rombolás hetei voltak. Soha nem gondoltuk volna, hogy miután végre lehetőségünk támadt újrakovácsol ni nemzetünket, módunkban állt újra nyíltan kimondani és vállalni a határon túli magyarságot, feláll egy olyan politikai erő, egy olyan kormány, amely kormányzati pozícióból mondja ki, hogy a határon túli magyar közösségek nem részesei a magyar nemzetnek; nem részesei a nemzetnek, mert érvelésük szerint gazdasági tehertételt jelentenek. Eljátszva a gondolattal: ezek szerint a mai Magyarország határain túl született nagyjaink, mint például Mátyás király vagy az erdélyi fejedelmek, Balassi Bálint, Márai Sándo r, Kós Károly vagy Ady Endre, és folytathatnánk hosszan tovább a sort, nem lehetnének önök szerint, szocialista képviselőtársaim, magyar állampolgárok, mert tehertételt jelentenének önökre nézve, illetve az anyaországra nézve. (9.30)
