Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 1. hétfő (34. szám) - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
2825 Hogy abszolút pozitívu mot is említsek - itt több képviselőtársam ezt már említette , az egészségügyről szóló törvény módosítását jelentené az 54. §, amelyik egyértelműen meghatározza az Országos Mentőszolgálat szerepét az orvosi ügyeletek működtetésében. Ebben abszolút egyetér tünk, ez egy olyan szabályozás, aminek itt volt az ideje, és ez jó helyen is avatkozik be a problémába. Az egészségügyről szóló törvény módosítását jelentené a javaslat 63. §a: a törvény egy olyan paragrafussal egészülne ki, amely szerint az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat. Itt az merül fel kérdésként, hogy ennek formái, szabályozása - például a kirendelés térbeli, időbeli korlátai, a kivételek, a mentességek, a díjazás, a költségek megtérítése - mikor és milyen formában fog megvalósulni; itt egy kicsit hiányosnak érezzük a szabályozást. Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosítását jelentené a 68. §, amely szerint az önkormányzatoknak 45 napon belül nyilatkozn i kell arról, ha nem akar a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal feladatellátási szerződést kötni. Ez volt az, amit az államtitkár úr is említett, hogy eddig korlátlan idő állt erre rendelkezésre. Ettől függetlenül mi annak a pártján lennénk, hogy legye n inkább még rövidebb a szabályozásba most bekerült határidő. Háziorvosokkal konzultáltunk ez ügyben, mi a 30 napos határidőt javasolnánk, ezzel is az ellátatlanság esetleges idejét tudnánk még inkább korlátozni; hiszen az alapellátás megerősítése valóban nagyon fontos, így ezt még inkább tudnánk egy picit javítani. Szintén ugyanez a paragrafus szabályozná azt, hogy ha az önkormányzat nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat meg kívánja kötni ezt a feladatellátási szerződést, és itt p edig 90 napon belül meg kell ezt kötni. Szintén hasonló okokból, mint amit az előbb említettem, mi itt egy 60 napos határidőt javasolnánk. Szintén az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosítását jelentené a 69. §, amely szerint a feladatellátási szerződés megkötésekor a felmerülő vitás kérdések rendezésében az engedélyezésre jogosult egészségügyi államigazgatási szerv segítséget nyújt. Meglátásunk szerint ez így elég homályos. Ha valóban cél az állami felelősségvállalás erősítése az egészségügyi a lapellátás vonatkozásában, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv gyakoroljon törvényességi felügyeletet az adott helyzetben, magyarul hozzon döntést, ráadásul akkor a döntés az államigazgatási eljárások szabályai szerint fellebbezhető lesz, és akkor így ez megnyugtatóan rendeződne. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását jelentené többek között a 86. §, erre több képviselőtársam már kitért egyébként. Konkrétan a 86. § szerint a területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek lennének, a területi szervezeteket és az országos szerveket a törvényszék nem venné nyilvántartásba. Ez a rész nyilvánvalóan azért került be a salátatörvénybe, mert a Magyar Orvosi Kamara több mint tíz éve elfelejtette nyilvántartásba vetetn i önmagát és országos szerveit, emiatt sok, jelenleg folyó és már jogerősen lezárt perben az Orvosi Kamara jogképessége nem volt bizonyítható, többek között több mint húszezer orvosi kamarai tag ellen lefolytatott tagdíjelmaradás miatti perben. Ezekben a p erekben a Magyar Orvosi Kamarát a vele egyébként évtizedek óta szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda képviselte, amely ezzel több millió forint extrabevételhez is jutott, ráadásul úgy, hogy ügyfele voltaképpen nem volt jogképes. Szintén a kamarák műk ödését érintené a javaslat 87. §a, amely a kamarai választás szabályait írja elő. Itt a képviselőtársaim említették már, hogy a működőképesség biztosítása miatt fontos, hogy egy picit lazítsanak a szabályokon. Egyrészt a kamarai választás első fordulója a z új javaslat szerint érvényes lenne, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint 25 százaléka szavaz, míg eredménytelenség vagy érvénytelenség esetén a második fordulóban nem ír elő érvényességi küszöböt, vagyis a szavazatot leadott tagok számát nem veszi figyelembe, ettől függetlenül érvényes lesz. Igazából az előző kamarai választásoknak is véleményünk szerint az volt a legfőbb, a legitimációt kérdésessé tevő eleme, hogy a jelenlegi kamarai vezetést és a küldötteket a tagság kevesebb mint 4 százalé ka választotta meg. Azt gondoljuk, ez a módosítás igazából súlytalanítja csak
