Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2685 javaslatnak teljes létjogosultsága lenne, és a nemzeti gazdasági érdekek védelme érdekében érdemes lenne erről sok szempontból tárgy alni. De jelen pillanatban a fogyasztási szokásaink túlnyomó többségénél és a magyar társadalom többségénél - amit szerintem azért nagyjából mindenkinek el kell ismernie - igenis az árpreferencia a meghatározó, és igenis számít az, hogy mit mennyiért kapna k meg. Sajnos, az önök által leginkább sújtani kívánt üzletekben jelenik meg, ott van rá lehetőség, hogy az emberek olcsó élelmiszerhez jussanak. Ez nem jó irány. Nem örülök én magam sem annak, hogy az embereknek ez számít, ugyanakkor látni kell, hogy a 20 122013as adóadatok alapján, ha a mostani jogszabályjavaslatot nézzük, akkor a Tescónak, az Auchannak, a Sparnak, az Aldinak és a Metrónak nagyjából be kellene zárnia az országban. Arról, hogy ez egy legitim cél vagy sem, erről lehet vitázni, én magam azt mondom, hogy ez vita tárgya lehet sok szempontból. De mindaddig, amíg a magyar élelmiszertermelés nem erősödik meg úgy, hogy helyi élelmiszerekkel tudjuk biztosítani a termelők piacra jutását, mindaddig, ameddig a helyi élelmiszeripari termelés nem erősö dik meg úgy, hogy minden egyes élelmiszerláncban döntően ezek az élelmiszerek jelenjenek meg, addig itt vannak legitimációs problémák. Ugyanis, ha ugyanazt a vacak tömegélelmiszert árulja a 400 négyzetméternél kisebb CBA, Coop vagy Reál, mint a Tesco, csak esetleg drágábban, akkor meg kell gondolni, hogy az a cél, amit a piacnyeréssel elérni szeretnék, legitime. Ha nem jelenik az meg, hogy az egyik boltban jobb minőségű élelmiszer jelenik meg, mint a másikban; sőt, nagyonnagyon sok kisvállalkozást tudok m ondani kisfalvas térségekben, akik sajnos a Metróban meg ilyen helyeken szerzik be a kiskereskedelmi tevékenységükhöz szükséges árukészletet, és ezek a kiskereskedők is szenvedő alanyai lesznek ennek a javaslatnak. Nem értek egyet azzal, hogy ez így van, é s örülnék neki, ha nem így lenne. Annak örülnék, ha a magyar élelmiszeripari termelés megerősödne, és mindenütt lehetne helyi, egészséges élelmiszer. De most, a jelenlegi gyakorlatban bevezetni egy ilyet, ez megint enyhén az elefánt a porcelánboltban kateg óriája a jogszabályalkotásnak, mikor gyakorlatilag a hatások érdemi vizsgálata nélkül beterjesztünk egy olyan javaslatot, amelynek - a korábbi javaslatokhoz hasonlóan - a céljaival könnyű egyetérteni egy globalizációkritikus pártnak, mint amilyen a Lehet M ás a Politika, viszont a megvalósításával kapcsolatban nyilvánvalóan számos aggály keletkezik. Az egyik aggály pont az, hogy az önök által preferált vagy a jogszabály által preferált üzemméret olyan, mint a magyar népmesékben a hetes szám a hétfejű sárkánn yal meg a különböző, ilyen jellegű jelenségekkel a mesékben, hogy mindig visszavisszatér. Visszatértek ezek a méretkorlátok az élelmiszerfelügyeleti díjnál, visszatértek ezek a láncok a mostani folyamatban a plázastoptörvénynél, ahol szintén 400 négyzetm éter fölött adtuk át, illetve még nem adtuk át, de át fogjuk adni a HajdúBihar Megyei Kormányhivatalnak az összes rendelkezési jogot. Ez a mérethatár jelenik meg a KDNP - amelynek még mindig nem köszönthetem egyetlen képviselőjét sem a parlamentben - java slatában, ami a hétvégi zárva tartásról szól. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat valamilyen üzletméretet, valamilyen üzleti szerkezetet preferálni kíván. Én azt gondolom, hogy ez lehet, egy kormány megteheti azt, hogy valamilyen ideológia vagy bármilyen érd ek mentén preferáljon ilyet. De ha az nem éri el a célt, akkor annak nincs értelme, mert az a gond, hogy én megértem azt a célt, amit a Fidesz mond, csak arról nem vagyok meggyőződve, hogy az tudja ezt a célt szolgálni. Nyilvánvalóan mindig felmerül ilyenk or, hogy kinek az érdeke lehet, vagy mi miatt születhet egy ilyen javaslat. Nyilván az kevés ahhoz, hogy ideológiai alapokat keressünk, és ha Max Webert idézte az előterjesztő, akkor az a gond, hogy a korábbi kormányok nemhogy David C. Kortent nem olvastak meg ilyeneket, de nem voltak tisztában a kapitalizmus jellegével. Viszont itt már olyan, mintha semmi más nem számítana, tehát nem számítana az, hogy az embereknek nincs pénzük jobb minőségű élelmiszerekre, nem tudnak megvenni drágábbat, hanem csak ezek a z elvek számítanak, aminek azt mondom, hogy szintén van legitim háttere, és lehet arról vitatkozni, hogy hogy lehet a „Tőkés társaságok világuralma” - vagy bármi ilyesmi - műben megfogalmazott kapitalizmus
