Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2583 bőven volna még itt mit tenni, akár a korábban már elhangzott ene rgiahatékonysági beruházásokra, fejlesztésekre gondolunk, akár a környezetvédelem mint ágazat gyengülésére. Építő jelleggel meg fogjuk tenni ezzel kapcsolatos javaslatainkat a jövőben is, és bízunk benne, hogy a kormány támogatni fogja azokat. Köszönöm szé pen. (Szórványos taps.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Soron következik Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselőcsoportja vezérszónoka. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről örömmel láttam az előterjesztést, habár végül is átolvasva az egészet olyan sok örömem nem volt, hiszen gyakorlatilag olyan jogharmonizációs technikai megoldások at valósít meg, ami a keretegyezményből adódóan kötelezettségünk. Mindemellett láttam jó néhány olyan pontot benne, ami a Nemzetgazdasági Minisztériumtól való áthelyezést, illetve az ehhez való áthelyezést az NFMtől kívánja az egész… Ebből adódóan ezek a technikai módosítások minden bizonnyal a hatékonyságot, a megvalósítást és az eredményességét szolgálhatják az egyezmény végrehajtásának. Viszont csakúgy, mint képviselőtársaim, az előttem szólók, engedjék meg, hogy én is kitekintsek egy kicsit távolabbra. Ugyanis teljes mértékben szakítva azzal a szemlélettel, amit a Magyar Szocialista Párt képviselt akár kormányzó pártként, akár ami elhangzott, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a globális környezetvédelmi célokhoz nem az kell, hogy eladjunk egy ki bocsátási lehetőséget, hanem az kell, hogy ne bocsássunk ki, az kell, hogy megtartsunk, és lehetőség szerint minél kevesebbet értékesítsünk ebből, és a fejlesztési forrásaink jelentős részét ne ebből akarjuk finanszírozni. Ez egy nagyonnagyon fontos szeml életbeli különbség, mert nyilvánvalóan egy zöldpártnak a képviselőjeként engem nem pusztán az érdekel, hogy a nemzeti fejlesztési források hogyan állnak rendelkezésre és miként, hanem az is érdekel, hogy mindennek mi az ára. Márpedig a széndioxidkeresked elemnek nagyon nagy az ára, mert azok az országok, amelyeknek értékesíteni akarjuk, amelyeknek módjuk van ezt megvenni, azok súlyosan hozzájárulnak ahhoz, hogy a globális klímaváltozásnak a negatív hatásaiból mi is részesüljünk. Tehát itt azt mondom, ebben a tekintetben, hogy egy környezettudatosan gondolkozó kormányzat lehetőség szerint igyekszik nem értékesíteni, csak annyit, amennyit feltétlenül szüksége van, és az összes többit pedig próbálja elérni, hogy ne legyen belőle globális széndioxidkibocsátás . Annyit hadd mondjak még el, ami örömömre szolgált - két nappal ezelőtti hír , hogy a világ két legnagyobb széndioxidkibocsátójának számító Kína és az Egyesült Államok kiadtak egy közleményt, amelyben határozottan állást foglaltak abban, hogy 2015ben szülessen meg végre a globális klímapolitikai megegyezés az ENSZ égisze alatt, és mindkét állam azt ígérte, hogy tevékenyen részt vállalna a klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok bejelentése szerint mégiscsak vállalja most már, hogy 2025re 28 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005ös szinthez. Nagyonnagyon fontos az, hogy mikortól, a klímapolitikának egy nagyon fontos szempontja az, hogy mikortól számítjuk a kibocsátási mérték csökkenését, hiszen - mint azt Kepli képv iselő úr is elmondta - egy erős szocialista iparhoz képest vagy a megörökölthöz képest nem nagy eredmény az, amit elértünk. A nagy eredmény most következik, hogyha a gazdaságunkat úgy tudjuk fejleszteni, hogy a széndioxidkibocsátásunk ne növekedjen, és e z nagyonnagyon fontos gazdaságpolitikai kérdés. Ugyanis itt vagyunk az európai uniós költségvetési ciklusnak az elején, most kezdődnek el azoknak a fejlesztési forrásoknak a beruházásai, amelyeket a kormányzat ígért a magyar társadalomnak, amiket megígért a magyar kis- és középvállalkozásoknak, és létkérdés lenne az, hogy ezek a kis- és középvállalkozások fejlesztéspolitikai céljaik megvalósításához olyan ipari
