Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2581 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én ne aktuálpolitikai vagy pártpolitikai szempontból közelítsem meg a kérdést. Természetesen a j ogszabálytervezet technikai részleteiről én magam sem kívánok részletekbe menően szólni, hiszen egy európai uniós jogi aktus nemzeti jognak való megfeleltetéséről van szó, ami technikai részletkérdések tartalmaz. Természetesen a légi közlekedés bevonása a széndioxidkvóta értékesítési rendszerébe támogatandó dolog, azonban egy kicsit távolabbról közelíteném meg, mint mindig. Az általános vita alkalmat ad arra, hogy éghajlatváltozási és fenntarthatósági kérdésekről egy kicsit tágabb körben beszéljünk. Az en ergetika- vagy energiapolitika kapcsán én mindig meglepődök, amikor - most Heringes Anita képviselő asszony felszólalásában is - nulla kibocsátású szél- és naperőművekről hallok, amiben nyilvánvalóan értem én az ő logikáját, hogy honnan fakad, azonban vége t kellene már vetni, azt gondolom, ennek a, nem is tudom, csőlátásnak vagy minek nevezzem ezt a szemléletet, amikor csak és kizárólag azt nézzük, hogy az üzemeltetés során milyen kibocsátások keletkeznek egy adott erőműtípusnál, és nem a teljes életciklusá t szemléljük, hogy az adott erőműtípus legyártása, utána az erőmű leszerelése és utána a hulladékok kezelése melyik erőműnél milyen széndioxidkibocsátással jár, vagy milyen hatással van egyáltalán a fenntarthatóságra. Hiszen különösen a napelemeknél, a n apcelláknál vagy a naperőműveknél, de a szélerőműveknél is ez a hatás sokkal jelentősebb, mint ahogy azt az üzemeltetés során láthatjuk, hiszen természetesen nem bocsát ki széndioxidot, de ahhoz, hogy ezt az erőművet felépítsük, telepítsük - ugyanúgy, mint más erőműveknél természetesen , a fémek kibányászásától elkezdve a betonozásig, alapozásig még nagyon sok minden más energiaigényes műveletre van szükség, és ha az élettartam során megtermelt energiát és sok minden más tényezőt is figyelembe veszünk, már korántsem annyira biztos, hogy a legklímabarátabb megoldást, mondjuk, a napelemek vagy naperőművek szolgáltatják. Azonban az tény, hogy ezeknek az energiaforrásoknak ugyanúgy szerepet kell kapniuk egy országnak az energiamixében, mint ahogy egyébként az a tomenergiának vagy egyébként az idő előrehaladtával egyre kevésbé jelentős fosszilis energiaforrásoknak. Ugyanis az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében próbáljuk felszámolni - legalábbis itt európai szinten ez volt eddig a tendencia - a fosszilis ene rgiahordozókra épülő erőműveket, és egyre inkább átállni olyan megoldásokra, amelyek nem járnak közvetlen széndioxidkibocsátással az üzemeltetés során, azonban mintha ez a folyamat most megtorpanni látszana, hiszen miközben az atomenergia, amely az üzeme ltetés során szintén nem jár széndioxidkibocsátással vagy nagyon minimális mértékben, egyes országokban már nemkívánatossá vált. Például Németország kivezeti az atomerőműveit a forgalomból, a használatból, aközben mindezt kénytelen valahogy pótolni, és m ivel szénvagyona jelentősnek mondható, ezért szénerőművek üzembeállításával tudja ezt a rendszerbeli elektromosáramszükségletet kielégíteni; tehát akkor máris elmondhatjuk, hogy egy kevésbé klímabarát intézkedéssel. Most a zöldszervezetek vagy a környezet védő szervezetek gyakran hoznak fel atomenergiaellenes érveket, amelyekben nyilván van részben igazság, én mindig ilyen füllel szoktam hallgatni például az LMPnek a felszólalásait az atomenergia kapcsán. (8.30) Megvan a veszélye nyilván, mint minden tech nológiának, az atomenergia felhasználásának is, azonban hogyha most kizárólag klímavédelmi szempontból nézzük, akkor talán érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen megoldásokkal lehet jelen pillanatban gazdaságosan kiváltani, mert nem gondolom, hogy szél- é s naperőművekkel ez Magyarország esetében is akár megtörténhetne. Magyarország esetében pedig azon kell elgondolkodni, hogy miből adódik ez, hogy mi most ennyi széndioxidkvótát értékesíthetünk. Ez nyilvánvalóan abból adódik, hogy az elmúlt 24 évben, de k ülönösen a ’90es évek elején megszűnt a nehéziparunk, és rendkívüli mértékben csökkent Magyarország széndioxidkibocsátása, és az itt felszabaduló kvótamennyiségeket tudjuk nyilvánvalóan értékesíteni.
