Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról ... - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2552 Amit még el szerettem v olna mondani, az az, hogy örülök, amikor eredményét látom a munkámnak, örülök annak, amikor akár egy írásbeli kérdéssel egy problémára fel tudom hívni a kormány figyelmét. Ez pedig az az igazságtalanság és az a diszkrimináció, amit tapasztaltunk a szociáli s szférában dolgozó egyik ember és másik ember között. Nevesítve: sok esetben azonos munkakörben, azonos szolgálati idővel, azonos végzettséggel kevesebbet keresnek a közalkalmazotti bértábla szerint kereső, állami szférában dolgozók és az egyéb munkahelye ken dolgozók. Az írásbeli kérdésemben egyébként akkor arra is utaltam, hogy nagyon sok esetben előfordult az is, hogy nem vette figyelembe a ledolgozott éveket az egyik munkáltató a másikkal szemben munkahelyváltáskor. Úgy látom, hogy ez a módosítás egyébk ént most kiküszöböli ezt a problémát, egyenlőségjelet mond, és teljesen mindegy, maga a közfeladat ellátása az, ami meghatározza, hogy milyen szempontrendszer alapján kell a megfelelő béreket kifizetni. És még egy dolog, amiről szeretnék beszélni, ez pedig a javítóintézetek kérdése. Valamilyen szinten értem a logikáját annak, hogy a nagykorúság életbelépése mikor történik meg javítóintézeti nevelés során, ugyanis ha már elkezdenek egy komplex programot azzal a bűnelkövető fiatallal, azt szeretnék végigvinni , és nem szeretnék azt elérni, hogy mivel a nagykorúságát elérte, esetleg éppen ezért a javítóintézet helyett a fiatalkorúak börtönébe kelljen menni, és azt a szocializációs munkát, amit a javítóintézetben végeztek, lehet, hogy két hét alatt a fiatalkorúak börtönében lerombolják, ezt megértem. Ha viszont ennyire komplexen kezeli a kérdést ez a módosító indítvány, illetve ez a törvény, akkor hogyan lehet az, hogy a javítóintézet feladatai közül a legfőbb feladatok kimaradtak? Ugyanis felsorolja, hogy a nevel éséről, gondozásáról, ellátásáról, higiénés feladatokról és a többiről gondoskodnia kell a javítóintézetnek, csak a legfontosabb nincs benne: a reszocializációs feladata, az újbóli bűnismétlés elkövetésének megakadályozása, amit tulajdonképpen a javítóinté zet neve magában is foglal; a javító, ilyetén jellegű nevelő feladat nincsen nevesítve a javítóintézet feladatai között. Elképzelhető, hogy ez csak véletlenül maradt ki, egyébként módosító indítvánnyal megpróbáljuk korrigálni ezt a hibát, ami remélem, fele dékenység; vagy komplex törvényről van szó, tehát elképzelhető, hogy véletlenül maradt ki. Kérem, hogy akkor ezt vegyék figyelembe, és segítsük, hogy ha már leírjuk egy javítóintézet feladatát, hatáskörét és a célját, akkor ez a legfontosabb, amiért tulajd onképpen egy javítóintézet létrejött, szerepeljen benne. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Ikotity Istvánnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részé ről : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Négy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet, négy dologra térnék ki a felszólalásomban. Az első és legfontosabb nem azt érinti, ami benne van, hanem ami hiányzik ebből a salátatörvényből. Czibere Károly államtitkártól m ár hallottunk sok szép dolgot azzal kapcsolatban, hogy milyen előremutató átalakítások várhatóak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszerben, de ebből - finoman fogalmazva - nem sok került be ebbe a módosító csomagba. Más törvényjavas latokban pedig egyenesen szembemegy a kormány ezekkel a célokkal, gondoljunk csak a társadalmi szolidaritást felrúgó, az intézményrendszer kivéreztetését folytató költségvetésre és a kapcsolódó törvényekre. Az új szociális államtitkár, akihez nagy remények et fűztünk, azt mondta nemrég, idézem: „A kormány meg akarja erősíteni a gyermekvédelmi szolgálatot, szükségesnek tartja a jelzőrendszer megerősítését, az egyes szolgálatok közti együttműködés javítását. Nem lehet esetleges a jelzőrendszer működése, ezért jogkövetkezményei lesznek, ha a jelzőrendszer tagjai nem jeleznek vagy a jelzésnek nincs következménye.” - idézet befejezve.
