Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról ... - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2546 rendelkezésre. Az eddigi g yakorlat is azt mutatja, hogy az idős ember, illetve a hozzátartozója mérlegeli az adott intézmény bekerülési feltételeit, és ha az nem megfelelő, akkor másik intézményt keres.” Tehát mivel az állami intézmény akár az összes férőhelyre előírhatja ezt, mégi scsak megtagadható a felvétel, hiszen ha nincs egyéb férőhely, akkor mehet máshová az illető. Így az sem igaz, hogy tekintettel voltak arra, miként az indokolás írja, hogy az ellátásra szoruló személyek jelentős része nem rendelkezik a belépési hozzájárulá s megfizetéséhez megfelelő rendszeres jövedelemmel, vagyonnal. A tisztelt Házra és a képviselőkre bízom, hogy eldöntsék, hogy összevissza beszélneke. Vagy nem igaz az, ami a törvényben van, vagy amit a miniszter a válaszban megadott, vagy… Azt már nem fel tételezem, hogy államtitkár úr nem mondott volna igazat, vagy nem a meggyőződése szerint mondta volna. Egy további változást jelent a szociális törvényben, hogy módosulnak az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai. Lényege, hogy kibővül azzal az ese ttel, ha az ellátott térítésidíjfizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék. Tartós tartozás esetén három hónap elteltével írásban tájékoztatni kell a jogkövetkezményekről, ami szerint, ha hat hónapon át folyamatosan térítésidíjtartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi személyi térítés összegét meghaladja, intézményi jogviszonya megszüntethető. Nem alkalmazható a szabály, ha ingatlanvagyonán jelzálogjog van. Annak megállap ítására, hogy a tartozás a jövedelmi viszonyok változása miatt álle fenn, jövedelemvizsgálatot kell lefolytatni. Röviden, ha valaki hat hónapon át nem tudja fizetni a térítési díjat, akkor az utcára kerül. Nem kell ezt agyonbonyolítani, ez a kormányzati s zándék, és én azt gondolom, hogy ez a negyedik csapda. Erről is tettünk fel kérdéseket, amire többek között azt válaszolták, hogy „nem áll fenn veszély, hogy saját akaratuk és szándékuk ellenére az idős emberek kikerüljenek az ellátásból”. Mintha az elszeg ényedés, a nélkülözés csupán az egyes ember saját akaratán és szándékán múlna. Én azt gondolom, hogy nem azon múlik. Eszébe sem jutott a jogalkotóknak, jelen esetben a kormánynak, hogy mielőtt az utcára tenné az idős embert, körbejárná, hogy vajon mi is az oka a térítésidíjtartozás felhalmozásának. Talán segíthetne a szociális munkával összekapcsolt adósságkezelés is, de hát, ahogy halljuk, jövőre azoknak sem lesz ez elérhető, akik eddig megkapták, hiszen, ahogy halljuk, a kormány megszünteti a lakásfennta rtási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást is. Na, hát ez az ötödik csapda, ahogy számolgatom. Itt van a bentlakásos otthonokkal kapcsolatos véleményem. Ez meg szerintem nem más, mint a visszamenőleges pénzbehajtás intézménye. (19.30) Jelenleg, h a valaki nem rendelkezik jövedelemmel, mert rendszeres pénzellátásának megállapítása éppen folyamatban van - fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, és a többi , akkor addig térítésmentesen biztosítják számára az intézményi ellátást. Amikortól jöve delemre tesz szert, már kérhető a személyi térítési díj, de csak onnantól kezdve, amikor a felülvizsgálat megtörtént, visszamenőlegesen nem. Eddig így volt, most azonban a módosítás lehetővé teszi, hogy a jövőben visszamenőlegesen is megállapíthassák - ami kortól megállapítják a jövedelmet - a térítési díjat annak, aki térítésmentesen kapta az ellátást. Elméletileg nagyon kerek a rendszer, azonban ez a visszamenőleges pénzbehajtás nem igazán szociális szemléletű. Aki hónapokig jövedelem nélkül élt, a jövőben köteles kifizetni erre az időszakra is a térítési díjat, mint ha lett volna jövedelme. Ilyen alapon a későbbiekben akárkit akármilyen visszafizetésre kényszeríthetnének. Én ezen sem csodálkoznék persze, de itt megjegyzem, hogy ez a hatodik csapda. Ráadásu l érdemes hozzátenni, hogy a szociális szolgáltatás nem egy megelőlegező kölcsön; bár az is igaz, hogy már nem is alapjog, hiszen az Alaptörvény ezt már kiherélte. Olyan élethelyzetekről van itt szó, amikor már az is csoda, ha valaki átmenetileg jövedelem nélkül létezni tud, még ha egy