Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
2525 észrevételezték, hogy elmaradt a törvényjavaslat országos nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi bizottság ál tal történő véleményeztetése. Elmaradt ez annak ellenére, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 118. § (1) bekezdés a) pontjában kimondja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségek et érintő jogszabályok tervezetéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19. §a pedig a következőképpen fogalmaz: „Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vag y feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményeztesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.” Az elmúlt héten beterjesztett, a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról szóló törvén yjavaslat ugyan a nemzetiségi köznevelés tartalmi, strukturális elemeit nem kifejezetten érinti, vannak azonban olyan részei, melyekre a nemzetiségek esetében is figyelmet kell fordítani. A nemzetiségi köznevelés terén az elmúlt évek sok pozitív változást hoztak. Ezeket szeretnénk mi óvni és lehetőségeinkkel élve fejleszteni és kiterjeszteni. Már az 1993. évi kisebbségi törvény lehetővé tette, hogy a nemzetiségek költségvetési intézményeket, óvodákat, iskolákat hozzanak létre és tartsanak fenn. Ezzel a kezd etekkor kevés nemzetiségi közösség élt, amit talán a fenntartáshoz nyújtandó támogatások megítélésének bizonytalansága okozhatott. Ugyanakkor egyre erőteljesebben jelentkezett és jelentkezik máig az igény, hogy a nemzetiségi nevelőoktató munka átalakuljon , komoly mértékű és mélyreható fejlesztéseket hajtsunk végre. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy a köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktatónevelő tevékenység szerkezetének és tar talmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket. A nemzetiségi nevelés és oktatás számunkra kulcsfontosságú. Célj ai és feladatai között a következők szerepelnek: a nemzetiségi tanulók nemzetiségi öntudatának, nyelvi, kulturális identitásának fejlesztése, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazására határozott késztetés, a nemzetiségi nyelven való önművelés igényének és ké szségének tudatos kimunkálása. Magyarország helyesen ismerte fel, hogy az ország területén élő nemzetiségek - ahogy ez a határainkon túl élő magyarság esetében is így igaz - asszimilációjának lassítása, esetlegesen a helyzet megfordítása érdekében a nemzet iségi nyelvek oktatásának hatékonyságát kell nagyon határozott úton növelni. A magyar jogalkotásban 2010 után mind a nemzeti köznevelésről szóló, mind pedig a nemzetiségek jogairól szóló törvény megújult, amit a nemzetiségi nevelést és az oktatásirányítást meghatározó alapdokumentumok átdolgozása, megújulása is követett, illetve követ. A nemzetiségi neveléssel és oktatással kapcsolatos feladatokat az egy évtizede, 2004ben elfogadott középtávú fejlesztési terv figyelembevételével napjainkban több szereplő h atékony együttmunkálkodásával lehet ellátni. Ezek között találjuk a köznevelésért, közoktatásért felelős szaktárcát, annak nemzetiségi nevelésértoktatásért felelős referensét, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkárság kollektí váját vagy a köznevelési államtitkárság munkatársait, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nemzetiségi referenseit, de mondhatnám a nemzetiségi bizottságot, akik intézményeink és önkormányzataink segítségére vannak. Az előbb felsoroltakat persze k iegészíti a költségvetési támogatások célcsoportokhoz történő eljutását végrehajtó szaktárca felelős közreműködői köre. A hatályban lévő köznevelési törvényünk értelmében a köznevelés szolgálat, melynek törvényi és jogszabályi hátterét, az egyes műveltségi területekhez tartozó oktatási alapelveket, a Nemzeti alaptantervet és az egyes tantárgyakhoz használandó kerettantervet, továbbá a nevelésoktatás
