Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2522 differenciált nevelésben kell keresni, vagy még az iskolát megelőzően a korai fejlesztő szolgálatokkal kapcsolatban. Persze a XX. század közepére visszatekintő oktatási rendszerünkben sajnos rendszeridegen elemnek számítanak a modern pedagógia eszközei, pláne az alternatív megoldások. A végén pedig külön foglalkoznánk a javaslatban szereplő, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módos ításával is. A kormány rendeletben szabályozná azt a kérdést, hogy pontosan milyen feltételek érvényesülése esetén nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az elkülönült osztályok vagy csoportok alakítása. A törvény most is egyértelműen kimondja, hogy m ely esetekben nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét a szegregáció, amiről most szó van. A szegregáció egyrészt jelent elkülönítést, másrészt pedig elkülönülést. Mely esetben nem jogsértő ez a helyzet? A törvényben szereplő kivételek egyértelműek. Pél dául amikor a szülő kezdeményezésére vagy önkéntes választás szerint történik az elkülönült osztályok vagy csoportok alakítása; vagy ilyen eset, amikor olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást végző szervezetek , amelynek célja vagy tanrendje indokolja az elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását. De van egy fontos kivétel: mindez csak abban az esetben nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az ilyen elkülönült oktatásban részt vevőket „semmilyen hát rány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek”. A feltételek tehát már most is nagyon szigorúak, és a törvényjavaslat nem is indokolja, hogy milyen igény miatt merül fel a kormányrendelettel történő szabályozás lehetősége. Mit akar pontosan előírni a kormány? Ez a kérdés, ami nem derül ki számunkra. Az LMP az ügyben szeretne tisztán látni, ezért is kérdezzük a kormány képviselőjét, hogy erre mi szükség van, mit gondol nak itt, mit terveznek. Miért nem elég a jelenlegi szabályozás? Miért nem indokolták a tervezett változtatást? Miért nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel? Miért akarnak ingoványos talajra tévedni, tegyük hozzá, nem először, miért nem inkább azon dolgoz nak, hogy a szegregáció, ami a negatív társadalmi, gazdasági folyamatok eredménye, csökkenjen végre a magyar oktatásban? Különböző kutatások alapján ugyanis a 2000es évek második felétől a szegregáció nőtt a magyar oktatásban. Igen, még a szocialistalibe rális kormányok idején kezdett ez növekedni. Hogy azóta mi történt, nem tudjuk, mert erre vonatkozóan nincsenek friss felmérések; ha vannak is, ezeket nem hozták nyilvánosságra. Természetesen a „miért nem dolgoznak a szegregáció visszaszorításán?” kérdés r észben költői kérdés, hiszen a szegénység kiterjedésére és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére ráerősítő kormányzati társadalompolitika pont hogy megágyaz a szegregáció növekedésének is. Az iskola gyakorlatilag leképezi ezeket a negatív társadalmi f olyamatokat, leképezi a társadalom problémáit. Az egyenlőtlenségek, akár a települések között, akár a családok között, akár a gyermekek között azonnal jelentkeznek az iskolapadban is. Az persze egy másik szomorú történet, hogy ezeket a különbségeket a magy ar iskolarendszer hagyományosan nem kiküszöbölni próbálja, hanem felerősíti őket. Így volt a szocializmusban, így volt a rendszerváltás után, és sokkal inkább így van ma is, sokkal inkább így van, mint bármikor. A magyar oktatási rendszer pont attól az egy ik legigazságtalanabb oktatási rendszer, hogy a fejlett országok közül a gyermekek társadalmi, szülői háttere nálunk határozza meg leginkább a későbbi tanulmányi eredményeket, az iskolai előrehaladást. Ez a negatív összefüggés többek között pontosan az elk ülönülés, az elkülönítés okán erősödik fel. Az LMP véleménye szerint a kormány komplett társadalompolitikájával táplálja és növeli az oktatási szegregációt. Olyan folyamatokat ösztönöz, amelyeket semmilyen egyenlő bánásmódbeli követelmény, előírás nem tud megfékezni, megállítani. A szegregáció ugyanis nem csupán direkt elkülönítés, hanem spontán negatív társadalmi folyamatok eredménye is. Az LMP határozottan fellép
