Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2509 Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet, elnök úr. (Taps a kormány pártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény m ódosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/2085. szá mon az informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitájára kijelölt bizottság a Kulturális bizottság. Elsőként megadom a szót Czunyiné dr. Bertalan Judit asszonynak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkár ának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár asszony! CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, majd az annak végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek új alapokra helyezték a magyar köznevelési rendszert. Számos új jogintézmény került bevezetésre és olya n intézkedések, amelyek az elmúlt három esztendőben biztosítják a magyar iskolarendszer számára, hogy képes Magyarország bármely településén az iskolába járó gyermek számára esélyteremtővé válni. A korábbi szegregált, széles társadalmi csoportokat a boldog ulási esélyektől elzáró közoktatási rendszert hivatott az új szabályozási környezet felváltani. Átalakult a köznevelés: az általános iskolákat és a kötelező óvodáztatást beleértve olyan szabályozási környezet alakult ki, amely már kisgyermekkortól az állam i felelősségvállalással az intézményrendszeren keresztül biztosítja a gyermek számára a továbblépés lehetőségét. Az állami fenntartásba vétel is azt jelentette, hogy az önkormányzati fenntartásból az iskolák az állami fenntartóhoz kerüléssel azt az esélyt és jogbiztonságot teremtik meg az intézmények számára, amelyben a gyerekek, a tanulók egyenlő esélyekkel tudnak továbblépni, és jelenti ugyanakkor azt a felelősségvállalást is, amelyet az állam a gyermekek, az iskola fenntartása irányába e tekintetben képv isel. Bevezettük a pedagógusok számára az új foglalkoztatási szabályokat, ami a pedagóguséletpályamodell keretében jelentős és korábban évtizedekig nem tapasztalt illetményemeléssel járó életpályarendszert jelent. A kormány elfogadta 1603/2014. számú korm ányhatározatával a két, közvetlenül is köznevelést érintő stratégiát, a köznevelésfejlesztési stratégiát és a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát, kijelölve ezekkel egyben a nemzeti köznevelés továbbfejlesztésének és továbblépésé nek, kormányzati intézkedéseknek a kereteit az elkövetkezendő esztendőkre. Az új köznevelési rendszer működése során szerzett tapasztalatok alapján a további hatékonyság és működőképesség fokozása érdekében szükséges az eredeti, a 2011. évi jogalkotói szán déknak megfelelő gyakorlat megerősítése céljából néhány ponton módosítani, pontosítani a törvény rendelkezéseit. Valamint több lényegi változtatást is bevezetünk ezzel a törvényjavaslattal. A törvényjavaslat elsődleges célja a kormánynak már a 2012 és 2013 szeptemberében bevezetett új intézkedéseket megalapozó szabályozás tökéletesítése, kiegészítése. Célunk továbbá az is, hogy a törvény keretjellegéhez igazodóan terjedelmében egyszerűsödjön, ezért számos törvényi rendelkezés
