Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):
2500 hogy ezt megtegyük, és hogy az 1994. évi XLV. törvénnyel lezártnak tekinti a kormány ezt a kártérítési folyamatot. De én azért újra erre a problémára felh ívnám a figyelmet, és az 1944. december 22e óta politikai okból megvont juttatásoknak azért jó lenne egy, a valódi elmaradt összeghez jobban igazodó kárpótlását megtenni. Egyébiránt nagyon fontos az, és azt természetesen üdvözöljük, hogy ebben a javaslatb an, amit beterjesztettek elénk, a hadiözvegyeknek nőnek a juttatásai. Ez természetesen jó, és üdvözöljük, miniszter úr, nem is tudnánk mást mondani, de ahogy előttem szóló jobbikos képviselőtársam elmondta, a hadiárvák és hadigondozott családtagok esetében is jó lenne egy ilyen emelést végrehajtani. Tudom, hogy ez általában pénzügyi okokra vezethető vissza - gondolom, miniszter úr majd reagálni fog rá , de főleg azért, mert a hadiárvák esetében a mindenkori legkisebb nyugdíj 30 százalékáról, tehát 8550 for intról beszélünk, tehát még kisebb összegről, aminek ha az emelését megtesszük, akkor talán ez azért nem kerülne akkora összegbe, amit ne lehetne máshonnan kigazdálkodni. Úgyhogy ezt a két témát szeretném felvetni, és módosító javaslatot is be fogunk ehhez nyújtani. Tehát szeretnénk, ha módosulna, és a hadiárvák, hadigondozott családtagok esetében is nőne a jelenlegi jogszabályban meghatározott mérték, tehát hogy magasabb juttatásokat kapjanak. Az a 8500 forint havonta nem egy komoly összeg, amit bármennyiv el is emeljünk - attól függetlenül, hogy úgy gondolom, akár ezt több nagyságrenddel is meg lehetne tenni , de már egy kis emelés is azt legalább jelképezi, hogy gondolunk rájuk. Persze tudom, hogy néhány ezer forint lehet, hogy csak a szimbolika szintjén tud megjelenni, de higgye el, miniszter úr, hogy ezeknek az embereknek akár a szimbolikus döntések is nagyon fontosak a pénzügyi döntések mellett. Úgyhogy kérem, ha lehetőség van, akkor támogassák ezeket a módosító javaslatokat, vagy adott esetben saját mó dosító javaslatokkal ezt a helyzetet próbálják meg rendezni. Amit viszont itt az elmaradt, kommunizmus alatt megvont juttatásokról mondtam, tisztában vagyok a kormány álláspontjával, persze nagyon örülök, ha ez megváltozott időközben, de miniszter úr, azér t ha belegondol abba, hogy nagyon sokan kaptak itt már kártérítést, kárpótlást a magyar államtól, sokszor, sokszorosan is, és nem konkrét olyan elmaradt jövedelmek esetében, amelyek számszerűsíthetően kimutathatóak, hanem egyfajta sérelemdíjként, úgy gondo lom, hogy sokkal megalapozottabb ezeknek az embereknek az igénye, akik nem kívánnak mást, annak idején a kilencvenes években sem kívántak mást, mint hogy az ő elmaradt juttatásaikat megkapják. Aztán, hogy ezt reálértéken… - az lenne egyébként a legtisztes ségesebb vagy lett volna a legtisztességesebb, ha ez reálértékre átszámítva a megfelelő kamatokkal történik vagy került volna kifizetésre. (15.50) De azt kell mondjam, hogy bármilyen megoldás jobb lenne, ha egy kicsit jobban a valós kárhoz igazodna, mint a mit 1994ben meghozott az Országgyűlés. Úgy gondolom, hogy erre azért talán meg lehetne a fedezetet teremteni. Még egy nagyon fontos dolog, és akkor be is fejezem, tisztelt elnök úr: a határozati javaslatomban az is szerepelt, hogy akik megélték 1992t, az ok esetében az egyenes ági rokonok örökölhessék ezeket a juttatásokat, hiszen nemcsak azoktól az emberektől vette el a kommunista diktatúra ezeket az összegeket, ezeket a juttatásokat, hanem ezáltal az egész családjuktól. Úgyhogy ennek az újragondolására k érném miniszter urat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló ugyancsak a Jobbik képviselőcsoportjából Mirkóczki Ádám képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon! MIRKÓCZKI ÁDÁM ( Jobbik ):
