Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2425 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a Jobbik képviselőcsoportjából Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyző je következik vezérszónokként. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, én is - az előttem szólókhoz kapcsolódóan - több olyan pontot találtam a jelen előterjesztésben, amit jó szívvel tudunk támogatni, ugyanakkor azt is el kell hogy mondjam, rögtön az előzetes véleményemben, hogy vannak olyan pontok is, amiket viszont nagyon nem tudunk támogatni, amelyekkel vitatkoznánk is, és amelyekkel kapcsolat ban kérdésünk volna az államtitkár úr felé. Előzetesen rögtön egy olyan pont, amelynek kifejezetten örültünk, amely a kölcsönzött kulturális javakról szól. Itt vezet be egy rövid pontosítást, nevezetesen azt, hogy pénzügyi biztosítékot kell kikötni akkor, ha nem muzeális intézmény számára történik a kölcsönzés. Ez eddig hiányzó elem volt, és ez most bekerült. Ugyanakkor rögtön kérdésessé válik már számunkra a következő pont, ami a múzeumi törvényben van, nevezetesen az, hogy eddig területi múzeumot állam és önkormányzat tarthatott fenn, na, majd most már általuk alapított gazdasági társaság is fenntarthat. Felmerül az emberben, hogy mondjuk, egy kft. hogyan tudhat hatósági feladatokat ellátni, hiszen az önök által tételesen felsorolt feladatok között vannak például jogszabályok alapján ellenőrzések lefolytatására feljogosító intézkedések is, amik egyfajta hatósági eljárások. Ezt gazdasági társaságba kiszervezni szerintem erőteljesen kérdéses, és egy újszerű megközelítése a hatósági eljárásoknak. A kulturális örökségek védelmével - ami a legnagyobb része a törvénymódosításnak - párhuzamosan az ingatlannyilvántartási törvény is röviden változik, nevezetesen, ami szintén üdvözlendő számunkra, hogy ezentúl örökségvédelmi hatósági kötelezést is be lehet vezetni maj d a nyilvántartásba. Ez nagyon jó, ez nagyon nagy szó, tehát hogy az ingatlan terhei között ezt külön fel lehet tüntetni, és ezzel együtt elidegenítési és további megterhelési tilalmat is be lehet vezetni. Ezt üdvözlendőnek tartjuk. Ugyanakkor nem értjük, hogy védett régészeti lelőhelyeket az ingatlannyilvántartásba eddig be lehetett vezetni, be kellett vezetni, most viszont ez kikerül a törvényből. Vajon mi ennek az oka? (L. Simon László: Ezt nem értem.) Akkor még egyszer mondom. Védett régészeti lelőhelye ket az ingatlannyilvántartásba eddig be kellett jegyezni, be kellett vezetni, most viszont valamilyen oknál fogva ez a rövid szakasz hiányzik a törvényből. Kérdezem, hogy miért hiányzik. Lehet, hogy csak egy technikai jellegű pontosítás hiányzik, lehet, ho gy a törvényalkotásnak ez egy kis technikai hibája. Ha így van, akkor kérem, hogy ezt javítsák ki. Továbbmenve: a Forster Gyula, feladatai kibővítése kapcsán, az egykoron megszüntetett KÖHnek kapja vissza gyakorlatilag az összes jogosítványát, nevezetesen szakértői feladatokat láthat el és egyes nyilvántartásokat is vezethet majd. Ezt üdvözlendőnek tartjuk. Ugyanakkor azok a jogosítványok és a feladat ellátásának a módja, amit most a törvény, illetve majd az ezek alapján megfogalmazott kormányrendeletek a számára lehetővé tesznek, számunkra meglehetősen kérdésesek. Tehát maga az, hogy létrejön újra egy olyan állami intézmény, amely egy központot teremt a műemlékvédelem, a kulturális örökségvédelem számára, jó, üdvözlendő, valószínűleg további felhatalmazáso k is kellenének ezen intézmény számára, de maga a módja, amire felhatalmazza adott esetben ez a törvény - majd mindjárt elmondom, milyen tekintetben , számunkra továbbra is kérdéses. Azt is üdvözlendőnek tartjuk a törvényben, hogy tételesen felsorolja, me lyek lesznek a régészeti feltárás elvégzésére jogosult szervek. Ez valóban parádés szereposztás, olyan intézmények, amelyek ténylegesen el tudják végezni ezt a nagyon fontos szakértői feladatot, és az, hogy ezen feladatok elvégzése hatósági árhoz van kötve , szintén üdvözlendő. Ugyanakkor az, hogy ezen feladatok gyakorlatilag mindegyike alvállalkozásba adható úgynevezett akkreditált szervezeteknek, amelyekről
