Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 24. szerda (16. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
240 DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezekben a percekben a Kossuth téren a Föld Barátai magy arországi szervezete, az MTVSZ szervez megmozdulást az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodással szemben, és ezzel párhuzamosan Európa számos városában kerül sor hasonló tiltakozásokra. Egy olyan szabadkereskedelmi megá llapodásról beszélünk, amely egyaránt felöleli az élelmiszerbiztonság, a vegyianyagszabályozás, az egészségügyi és gyógyszerárak, az internetszabadság, a fogyasztóvédelem, az energia- és kulturális szolgáltatások, a szerzői jogok, a földhasználat, a term észeti erőforrások védelme, a közbeszerzés, illetve a magánszféra védelmének kérdését. Egy olyan egyezményről beszélünk, amely meg kívánja védeni a befektetők kiváltságait a nemzeti élelmiszerek, az adatvédelem, a kultúra, a klímapolitika és a pénzügyi sza bályozás területén, hogy azután az adófizetők dollármilliókat fizessenek kártérítésként a nagyvállalatoknak. Tisztelt Országgyűlés! Ez az egyezmény támadás az élelmiszerbiztonság, a klímapolitika ellen, támadás a pénzszektor szabályozása ellen. Annak idej én, a pénzügyi világválság mélypontján mindenféle fogadkozások hangoztak el a pénzügyi szektor újraszabályozásával kapcsolatban, most azt a keveset is vissza kívánják venni, és végérvényesen meg akarják akadályozni a Tobinadó, a spekulatív tőkemozgások ad ójának bevezetését. Egy olyan egyezmény van tárgyalás alatt, amelyik szabályozási koherencia címén lefelé fogja vinni Európában is a környezetvédelmi, munkajogi, egészségügyi szabályokat. Olyan veszéllyel állunk szemben, amely alapvetően aláássa Magyarorsz ág GMOmentességét, egy olyan egyezménnyel állunk szemben, amely egészségkárosító vegyszerekkel áraszthatja el Európát, amely veszélyezteti a Kárpátmedence környezetbiztonságát, például előírhatja azt, hogy Verespatakon igenis meg kell épülnie az aranybán yának, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket, és gyakorlatilag kiirthatja a helyi élelmiszereket a magyar és egyáltalán az európai piacokról. Egy olyan egyezménnyel állunk szemben, amelyik ha megvalósul, tovább terheli a globális ökológiai rendszert, és újabb pénzügyi lufikat szabadíthat el. Tisztelt Országgyűlés! Ennek az egyezménynek az egyik legveszélyesebb eleme az a vitarendezési mechanizmus, amelyik lehetővé teszi, hogy átláthatatlan és elszámoltathatatlan magánbíróságok elé lehessen a nemzeti ko rmányokat citálni, ha különböző környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi vagy éppen egészségügyi szabályokat vezetnek be, amelyek adott esetben az óriásvállalatoknak a profitját veszélyeztetik. Hogy világosan lássuk, mivel állunk szemben: a hasonló szabadkereske delmi megállapodások alapján korábban az Európai Unió és az Egyesült Államok Egyiptom ellen egy minimálbéremelés miatt nyert pert. Korábban például az amerikai Renco cég Peruval szemben érvényesítette a jogát a szennyezésre, ami önmagában egy perverzió. An nak idején az Eli Lilly gyógyszercég Kanadával szemben az északamerikai szabadkereskedelmi egyezmény alapján egy gyógyszerárcsökkentés miatt nyert súlyos dollármilliókat. Egy lassított puccs zajlik szerte a világon, tudniillik a különböző szabadkereskedel mi megállapodások annak ágyaznak meg, hogy óriásvállalatok gyakorlatilag az ellenőrizhetetlen magánbíróságok segítségével át fogják venni a nemzeti kormányok hatáskörét. Az a helyzet fog előállni, ha ebbe nem áll bele Magyarország, nem állnak bele a kelet- és déleurópai államok, amelyek a vesztesei lesznek ennek, hogy gyakorlatilag semmilyen mozgásterük nem lesz sem a nemzeti kormányoknak, sem az Európai Uniónak alapvető egészségügyi, környezetvédelmi kérdésekben. Sokatmondó az, hogy az Egyesült Államok tá rgyalódelegációja mellett 600 nagyvállalati lobbista dolgozik. Az Európai Unió jelenlegi kereskedelmi biztosa nyolc alkalommal találkozott civil szervezetekkel, és ehhez képest 119 alkalommal találkozott nagyvállalati lobbistákkal. Világos a cél: a nagyvál lalatok ki akarják terjeszteni a befolyásukat olyan területekre, amelyek alapvetően a népképviseletek és a nemzeti kormányok fennhatósága alá tartoznak. Élhetünk a gyanúperrel, hogy az Egyesült Államok világméretű lehallgatási botránya is összefüggésben ál l ezekkel a szabadkereskedelmi tárgyalásokkal. Annak idején az északamerikai szabadkereskedelmi egyezmény
