Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2382 ez nem a mi dolgunk, csak mondom, hogy jó lenne, ha a hatóságok, illetve az érintettek ezt sokkal komolyabban vennék. Azt gondolom, nem szerencsés az sem, ami az 5. §ban van, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkaköröket, tisztségeket és beosztásokat nemcsak a tör vény, a rendelet, a közjogi… - most nem akarom végigsorolni , hanem munkáltatói intézkedés is meghatározhat. Azt gondolom, szerencsés lenne megelőzni a kettős mércét azzal, hogy ha ez is tételesen föl lenne sorolva, hogy ki és milyen esetekben. Mert ez me gint olyan, nem akarok jogászkodni, főleg, hogy nem is vagyok jogász, de nekem ilyen gumiparagrafusnak tűnik, hogy egyes esetekben ezt majd meg lehet tenni, más esetekben meg lehet, hogy elvárandó lenne, de mivel nem fogalmaz egyértelműen a törvény, ezért, hogy is mondjam, az alkalmazása nem lehet vagy nem biztos, hogy egységes lesz. Amire még szeretném fölhívni a figyelmet, a 1718. §ban annak definiálása, hogy mit vizsgál a felülvizsgálati eljárásban, és ezt Németh alelnök úr is összefoglalta, hogy mely esetekben kell újra lefolytatni ezt a bizonyos vizsgálatot. Nem szorosan idetartozik, de azért itt szeretném fölhívni rá a figyelmet: idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése. Amikor mi azt kértük, és gondoljunk bele akár a katonai területen, ak ár valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat különböző munkatársainál, ha ilyen dolgok lehetnek kockázati tényezők, és azt mondom, hogy lehetnek, nagyon helyes, hogy ez belekerült, akkor hogy létezik az, hogy választott országgyűlési képviselők esetében ez egy általán nem fontos. (20.10) Azoknak a választott országgyűlési képviselőknek az esetében, akik például törvényt alkotnak arról, hogy majd azok az érintett szolgálatok kit, miért és mi alapján minősíthetnek adott esetben kockázati tényezőnek. Még egyszer mo ndom, ez nem ehhez a törvényhez tartozik, csak itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy fölhívjam a figyelmet arra, és volt itt egy már említett Simonügy is, ahol ez bizony fölmerült mint kockázati tényező, függetlenül attól, hogy úgy volte vagy sem, n em mi vagyunk természetesen a hatóság, de ez is megágyazott annak a szükségszerű hiánynak a kezelésére vagy legalábbis az igényre, hogy bizonybizony ez országgyűlési képviselők esetében is nagyon fontos lenne. És igen, az egyik legsántá bb dolog a történetben, ami volt az elmúlt évben is, a jogorvoslat kérdése. Én szkeptikus vagyok az ombudsmani eljárással kapcsolatban, mert persze, majd véleményez, észrevételez, de önmagában nem jelent semmit. Tehát ez az érintett illetőnek - negatív ért elemben érintett illetőnek, ahogy elnök úr is elmondta - nem lesz megoldás. Amíg nincs benne egy független, objektív bíróság, vagy én továbbmegyek, nem kell feltétlenül speciális, mondjuk, egy katonai bíróság, de legyen meg egy olyan szerv, amely bizony lé nyegesen nagyobb kontrollt tud gyakorolni ezeknek az ellenőrzéseknek a milyensége fölött. Hiszen, még egyszer mondom, én nem is feltétlen az eddigi szabályozást tartottam rossznak, hanem annak az alkalmazását, ami néha objektív, néha meg szubjektív okok mi att nem volt következetes. Amit még szeretnék ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy igen, majd a miniszter elbírálja. De most képzeljük el, hogy az érintett miniszter elbírálja, most én szándékosan feltételezem a legrosszabbat, csak azért, hogy a példa kedvéér t világos legyen. Valaki, tételezzük fel, politikai okok miatt - nem akarom föltételezni, de tételezzük föl, hogy politikai okok miatt - elhasal, mondjuk, a nemzetbiztonsági átvilágításon, aztán majd panasszal fordul értelemszerűen a miniszterhez. A minisz ter azt mondja, hogy dönt így vagy úgy. Nyilván rosszul fog dönteni, akkor kerül a bizottsághoz, hiszen akkor még utána a Nemzetbiztonsági bizottsághoz fordulhat. Igen ám, de a Nemzetbiztonsági bizottságban is, ahogy az Országgyűlésben, ahogy a többi bizot tságban, van egy kormánypárti többség. A kormánypárti többség nyilvánvalóan nem fogja az ellenkezőjét megállapítani annak, amit a saját maguk által képviselt és támogatott kormány érintett minisztere döntött. És ebben nincsen - idézőjelben - semmi probléma , hiszen a politikai lojalitás és a többi, tehát nyilván én ezt nem akarom magyarázni.
