Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2350 elmondható az, hogy itt nagyon komoly háttérszámításokkal, nagyon komoly háttértanulmányokkal kellene rendelkezni. S való igaz az, ha egyi k állami cégtől a másikhoz csoportosítanak át különböző vagyonelemeket, akkor arra nem lehet válasz és nem lehet magyarázat az, hogy erre azért van szükség, mert az MVM tekintetében nem akarnak vagyonvesztést látni. Adódik a kérdés, hogy egy ilyen profitáb ilis vállalkozás tekintetében mivel magyarázható, mivel indokolható a tőkeemelés. De az biztos, hogy hosszú távon a hasonló indítványokat nyugodtan akkor lehet támogatni, ha ezek párosulnak egy reprivatizációs stratégiával, tehát láthatnánk, hogy egy ütemt erv szerint a kormányzat mit, hogyan, miért, milyen értékben, reális értékben kíváne visszavásárolni. A valódi rezsicsökkentés pedig valóban az lenne, ha ezen stratégiai társaságok nagy többsége vagy magyar állami kézben, vagy magyar állami ellenőrzés ala tt állna. Tehát a szocialisták javaslata, miszerint pusztán szabályozással oldandó meg ez a teljes kérdéskör, és pusztán a szabályozás vadhajtásainak lenyesegetésével vagy akár szigorításával megoldható lenne az, hogy a piaci szolgáltatók a kellő minőségbe n szolgáltassanak, talán már egy évtizeddel ezelőtt megdőlt. Nem kívánok mindig visszautalni a szocialisták időszakára, amikor 8 százalékos eszközarányos garantált profitot kaptak olyan társaságok, amelyek egykét hét alatt dobra verték teljes magyar ágaza tok egyikétmásikát, de azt igenis elmondom, hogy a szolgáltatások minőségének szavatolása tekintetében nem feltétlenül elégséges csak a szabályozási környezet átalakítása. Egy reprivatizációs stratégia mentén igenis látni kéne, hogy milyen vagyontárgyak, milyen értéktárgyak szerezhetők vissza. De hangsúlyozom, a kormányzat részéről ez csak akkor sikeres, ha ezt reális áron teszi, ha nem kér többet tőlünk biankó csekket olyan esetekben, amikor többszörös különbség áll fenn az értékbecslés, a vagyonbecslés é s a ráfordítandó összeg között. Tehát látható, hogy az eddigi stratégia nem feltétlenül működőképes. Akkor tudjuk nyugodtan támogatni a hasonló indítványokat, ha egy egyértelmű ütemterv mentén átgondoltan, tisztességes és átlátható keretek között zajlanak, hiszen Magyarország érdeke az, hogy a stratégiai társaságai - mint említettem - vagy magyar állami kézben, vagy állami ellenőrzés alatt álljanak. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőt ársaimat, hogy kíváne még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megadom a szót Tállai András úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, hogy válaszoljon a vitában elhangzott akra. Tízperces időkeret áll államtitkár úr rendelkezésére. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A 2014. évi központi költségvetési törvény több ponton módosításra szorult, teki ntettel a hatálybalépés óta meghozott kormányzati döntésekre és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényekre. A kormány által benyújtott módosító javaslat elsősorban a stratégiai jellegű társasági részesedésvásárlások költségvetési fedezetén ek megteremtése miatt szükséges. A parlament előtt lévő 2014. évi központi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés Költségvetési bizottsága mint törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot nyújtott be. A bizo ttsági módosító javaslat a kvótaértékesítési bevételek megosztásával és az egyházi köznevelési célú támogatások év végi felhasználásával kapcsolatos változások pontosítását célozza. A hulladékközszolgáltatással kapcsolatos felhatalmazó szabályok, az önkor mányzati felméréssel kapcsolatos és az egyéb, az önkormányzatokra és a fővárosi fejlesztésekre vonatkozó kedvező hatású módosítások pedig az időközben meghozott kormányzati döntések, folyamatok hatásainak átvezetését tartalmazzák.