Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Önálló indítvány tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP):
2338 Köszönöm szépen, háznagy asszony. Mielőtt megadnám a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, megköszönöm munkájukat, az elnöklést átadom Jakab István alelnök úrnak. Schiffer András frakcióvezető úré a szó. Parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Harangozóféle indítvány nem tesz mást, mint visszahozza azokat a szabályoka t a magyar közjogba, amelyek 2008ban is vonatkoztak a népszavazás intézményére. Az elmúlt két percben meghallhattuk Mátrai Márta képviselő asszonytól, hogy 2008ban a Fidesz visszaélt az alkotmányos lehetőségekkel, a Fidesz megpróbálta lehetetlenné tenni a kormányzást, hiszen a Fidesz a kétharmados többségét is nagyrészt a 2008as népszavazási sikerének tudhatja. 2008ban is az emberek bonyolult kérdésekben nyilvánítottak véleményt. Semmi más nem történt, mint Mátrai Márta bevallotta azt, hogy a Fidesz asz erint cserélgeti az álláspontját, hogy éppen ellenzékben van vagy kormányon. Szégyen, gyalázat! (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezt a javaslatot természetesen támogatjuk, viszont azt meg kell jegyeznem, hogy túl azon, hogy az LMP már három évvel ezelőtt jelezte, hogy egy népi alkotmányozásra, részvételi alkotmányozásra van szükség Magyarországon, a részvételi demokrácia nem pusztán a népszavazás intézményét jelenti. Éppen ezért kénytelen vagyok utalni arra, hogy 2002 é s ’10 között több lépésben is az akkori álbaloldali parlamenti többség megkurtította a társadalmi szervezetek és az emberek részvételét a különböző hatósági eljárásokban. Ilyen volt a 2003. évi CXXVIII. törvény, az úgynevezett sztrádatörvény, ilyen volt a Bajnai Gordon által beterjesztett és a Fidesz által is megszavazott kiemelt beruházási törvény 2006ban. Rendeletek sora a környezeti hatásvizsgálatokat leszűkítette, lehetetlenné tette a civil szervezetek beleszólását a környezetünket alakító alapvető dön tésekbe. Ilyen volt például az építési törvény módosítása, amelyik lehetővé tette, hogy a lakosság teljes kizárásával lehessen nagyberuházásokat engedélyezni, de említhetném a Ket. 20082009es szabályait is. Tehát igazából arra lennék kíváncsi, hogy ezekh ez az intézkedésekhez a szocialista frakció, a Szocialista Párt, amelyek a MedgyessyGyurcsányBajnaikormány idején szűkítették az állampolgári részvételi lehetőségeket, ezekről ma mi az álláspontja. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszönt öm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA ( MSZP ): Kö szönöm szépen, elnök úr. Schiffer frakcióvezető úrnak mondom, egyrészt azzal teljesen egyetértünk, hogy a részvételi demokráciának ez nem az egyetlen, de az egyik legfontosabb, közjogilag az egyik legrelevánsabb eszköze. Azokról, amiket ön fölhozott rendel eteket és a nyilvánosságot szűkítő rendelkezéseket, nyilvánvalóan indokolható és érdemes is róluk beszélni. De azt gondolom, hogy azt a kormányt, amelyik például az információs önrendelkezésről szóló törvényt annak idején meghozta, vagy az üvegzsebrendelk ezéseket, ma nyugodtan visszasírhatja képviselő úr ebben a tekintetben a 2010 előtti időszakot, még ezekkel a problémákkal együtt is. Ami pedig Mátrai Márta hozzászólását illeti, szóval, idézek, jó? „Társadalmi feszültségek keltésének eszköze” Mátrai Márta szerint a népszavazás. Képviselő Asszony! Háznagy Asszony! Mondhatnám, hogy önök már csak tudják, de inkább csak annyit tudnék mondani, hogy ne haragudjon, de ez szégyenletes megfogalmazás volt. Az önök Alaptörvényének B) cikke még most is szó szerint így szól: „A közhatalom forrása a nép, és a nép a hatalmát kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Sajnos, önöknél a „kivételesen” van a hangsúly, de ezt ön sem mondhatja. Például ilyet sem mondhat, hogy áthárítja a polgárokra a döntést. Miről beszél képviselőtá rsam?! A nép hárítja át a döntését ránk, közvetett képviselőkre, adja át a jogot arra, hogy mi döntéseket hozzunk helyettük, és hogy a nép ilyen típusú jogát és akaratát nem minősítheti így itt a parlamentben.
