Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Miniszter úr, mikorra fog a - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2297 interpellációjában kérdezi, hogy mi a különbség a régi, az új földforgalmi törvénynél, valamint hogy miért lesz ettől jobb, miből gondoljuk, melyik az a paragrafus, ami azt mondja, hogy csökkenni fog a nag ybirtok aránya. Valahogy mindig ilyen helyzetbe kerülök. Múltkor Gőgös képviselő úrnak kellett fölolvasnom a földforgalmi törvényből. Most Sallai Róbert Benedeknek teszem; a 16. § (2) bekezdése: „A földbirtokát a már birtokban lévő földterület nagyságának beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg.” Ez a passzus, illetőleg ennek a párja a ’94es törvényben 2500 hektárig szólt. (Gőgös Zoltán: A tehén elejét megmutatom neked egyszer.) Valamint abba a 2500 hektárba nem számított bele a saját tulajdon, a szövetkezetnél a tagtárstól bérelt tulajdon, az államtól bérelt tulajdon, és így lehetett a csillagos ég a határ. Ma pedig az 1200 hektárba beleszámít mindez, amit használhat az illető. (Gőgös Zoltán: Ez nem így van.) Hogy lehet betartani ezek et a szabályokat? Egyrészről van egy hatósági eljárási folyamat, ami ezt kontrollálja, másrészről van a földbizottság, aminek szintén lehetősége van arra, hogy abban az esetben, amennyiben úgy gondolja, hogy nem stimmelnek a tulajdonos, illetve a földet me gvásárolni kívánó személlyel kapcsolatos adatok, akkor megálljt parancsolhat. Szeretném hangsúlyozni: a birtokmaximumszámot nem a földbizottság dönti el, az a hatósági eljárásban egzakt módon kerül megállapításra, és aki ezt túllépi, annak onnantól kezdve nincs lehetősége újabb földet vásárolni vagy újabb földet művelni. (14.40) Összességében azt tudnám önnek mondani, hogy vannak direkt és indirekt szabályok, amik segítenek abban, hogy a nagybirtok visszaszoruljon, és a családi gazdaságok kerüljenek előtér be. Direkt szabályok ugye a földforgalmi törvény, illetőleg a „földet a gazdáknak” program. Megértem, hogy önnek ez problémát okozhat, hogy miért keverem ide, majdnem önt idézve, de nem tudunk eltekinteni ettől, mivel az összes magyarországi termőföld 10 s zázaléka állami tulajdon, ebből kifolyólag van egy befolyásoló hatásunk. Itt örömmel szeretném jelenteni önnek, hogy 40 hektár az az átlag, amit a „földet a gazdáknak” programban egy bérlő nyer, ami pedig, azt gondolom, családi gazdasági méret. Indirekt be folyásoló tényező pedig a területalapú támogatás. Hát 1200 hektár fölött egy fillér se jár, 1037 hektár után is csak még minimális csökkenéssel, de jár valami. Korábban annyi járt, ahány hektárja volt, addig vette fel ezt a támogatási formát, ahány hektárj a volt, ameddig akarta, most pedig ez a szám megszűnt. Tehát egyrészről átcsoportosítottuk az anyagi forrásokat a nagyvállalkozások irányából a családi vállalkozások irányába, megszüntettük a plafon nélküli, 2500 hektáros birtokmaximumot a korábbi földforg almi törvényben, leszállítottuk 1200 hektárra (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és a nagygazdáktól, akik bérelnek állami földet, a kicsik felé csoportosítjuk az állami földeket. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nyilvánvaló, ezt nem lehet elfogadni, hiszen javarészt mellébeszélés (Dr. Bitay Márton Ö rs: A paragrafus? Vagy melyik?) , és konkrétan arról nem ad szót, hogy mi történik. (Dr. Bitay Márton Örs: Képviselő úr, nem ez a műfaj!) Azért nem olvastam fel, azt gondoltam, hogy el tudta olvasni, de akkor ezek szerint mégsem, mert például arra egyáltalá n nem ad választ, hogy ha az a kérdés, hogy önök milyen mérettől, mekkora azonos érdekkörhöz tartozó üzemmérettől tartanak egy gazdaságot nagybirtoknak, akkor ezek szerint önök 1200 hektárt még kisbirtoknak tartanak, és önök szerint ez még teljesen emészth ető. Erre kell választ adni, hogy mi az, ami önök szerint a megfelelő üzemméret.
