Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Kiss László (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hátrahagyott oktatás, azaz hogyan fosztják meg gyermekeinket a tudáshoz való jogtól?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2291 nem a valóság oktatásügyben sem. Pedagóguskollégáim és a szülő k is megrémültek, amikor a Fideszkormány kijelentette, hogy újra felesleges álreformok sorát kívánják bevezeti az oktatásban. Az a kép, amely kirajzolódik az önök terveiből, és amely a költségvetésből is kitűnik, siralmas. Önök kormányzásuk alatt megtette k mindent annak érdekében, hogy csökkentsék az oktatáshoz való hozzáférés esélyét. Kezdték azzal, hogy csökkentették a tankötelezettség korhatárát; folytatták a tankönyvkáosz előidézésével; az oktatás nyakára ültettek egy működésképtelen vízfejet, a Klebel sberg Intézményfenntartó Központot, amely az önök jóvoltából már amúgy is berendezkedő zűrzavart a közoktatásban csak tovább növelte. Újabb tervük a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése, és ennek következtében az iskolarendszer olyan átalakítása, ame ly egyfajta kasztrendszert fog megjeleníteni. Gyakorlatilag mindenfajta társadalmi mobilitást ellehetetlenítenek. A tervezett csökkentést azonban semmilyen érvük nem támasztja alá. A gimnáziumainkban jelen pillanatban hathétszeres a túljelentkezés. Évente 7478 ezer nappali tagozatos gimnazista és szakközépiskolás érettségizik, ezek közül 5668 ezer tovább is tanul. Ezek a statisztikai adatok a KSH, illetve a Felvi adatai. Tehát érezhetően jelentős tömegeknek, jelentős középiskolás tömegeknek az a szándéku k, hogy továbbtanuljanak egyetemen és főiskolán. Tőlük szándékoznak önök megfosztani ezt az esélyt. (Sic!) Az a céljuk, hogy munkavállalásra és továbbtanulásra alkalmatlan fiatalokat tanítsanak, neveljenek ki. Azzal, hogy csökkenteni fogják a gimnáziumi fé rőhelyek számát, vélhetően csökkenni fog a felsőoktatási intézményeket végzettek száma is. Hova vezet ez? Hova vezet az, hogy a felsőoktatásba integrált felsőfokú szakképzést elvégzők száma is csökkenni fog? Ez a szakképzés reformja? Azzal próbálnak takaró zni, hogy fejlesztik a szakképzést. Eközben azonban a valóság nem ez. Sosem látott mértékben csökkentették az elméleti órák számát a szakképzésben, növelték a zűrzavart, a jogszabályokat, az iskolák fenntartói környezetét is folyamatosan változtatják, és a hogy most kitűnik, változtatni is fogják. Tisztelt Miniszter Úr! Miért hagyja, hogy a költségvetéssel szétverjenek egy 25 éve jól működő rendszert? Miért kell egy egész korosztálynak félni, hogy nem tud továbbtanulni? Miért kell útszélen hagyni egy generác iót? Nem gondolja, miniszter úr, hogy ezzel a lépésükkel csak tovább növelik a külföldre menekülő fiatalok számát? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) (14.20) ELNÖK : Rétvári Bence államtitkár úré a szó. Parancsoljon! DR. RÉTVÁ RI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tudja, tisztelt képviselő úr, az oktatásért az aggódó szavakat kevesen tudják hitelesen venni attól az MSZPtől, amely kormányzása idején bezárta a vidéki kisiskolákat, attól az MSZPtől, amely tandíjat akart bevezetni a felsőoktatásban (Kunhalmi Ágnes: De ti be is vezettétek!) , és ebben csak egy népszavazás akadályozta meg, és attól az MSZPtől, amely egyhavi bért v ett el minden magyar pedagógustól. (Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: Nem vette el!) Most ez az MSZP aggódik az oktatás helyzetéért és a felsőoktatás helyzetéért. (Gúr Nándor: Miről beszélsz?) Hadd igazítsam helyre azokat a pontatlanságokat vagy szándékos valótlanságokat, amelyeket ön állított. Sokszor veszik elő a tankötelezettségi korhatárt. (Gőgös Zoltán: Miért tüntetnek?) Tisztelt képviselő úr, Magyarországon a magyar állam mindenki számára biztosítja az ingyenes tanulás lehetőségét. Az általános iskolá kban is, a középiskolákban is, és aki bekerül az egyetemekre, azok számára állami ösztöndíjjal a felsőoktatásban is. Aki tanulni akar Magyarországon, és nyilván megvannak a képességei arra, hogy mondjuk, egyetemre (Kunhalmi Ágnes: Akinek van pénze! Akinek nincs, az nem tanul!) vagy gimnáziumba menjen, annak a lehetőségei megvannak.
