Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
2260 tényleges kiadás, tehát nem kell nagy jóstehetség kitalálni, hogy körülbelül mennyi lesz, mert évek ót a ugyanannyi, csak mindig a töredékére van tervezve. Ezért érdekelne az, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyszer miért ne lehetne reális számokat mondani. A másik, államtitkár úr, és én ezt nagyon szeretném most tisztázni, igen, tudom, mi a külön bség a vád és a vádaskodás között. Ön említett két esetet. Két dolgot mondanék rá, sőt hármat. Az egyik, hogy az sem jó, ha korrupt politikusok lopnak, de az viszont egyenesen tragédia, ha az állami működés alapul intézményesített korrupcióra. Ez az egyik. A másik megjegyzésem, hogy azt is tudom, tisztelt államtitkár úr, hogy mi a különbség a vád és az ítélet között, és szeretném emlékeztetni arra, hogy azokban a politikai indíttatású büntetőügyekben, amelyekben az ügyészség vádat emelt, sorra mentik fel az okat a baloldali politikusokat, akiket az ügyészség megvádol. A harmadik megjegyzésem pedig e körben, tisztelt államtitkár úr, hogy tudja, van egy olyan szó is, és ez nem egy általam kitalált, hanem legitim szó, amit úgy hívnak, hogy feddhetetlenség. És tu dja, államtitkár úr, bizonyos állami vezetőknek nemcsak hogy büntetlen előéletűnek kell lenni, nemcsak hogy nem megvádoltnak kell lenni, hanem feddhetetlennek kell lenni. Pontosan ennek a hiányát érezte át az a több tízezres tömeg, amelyik a NAVelnök lemo ndását követelte, ugyanis a rendszerváltozás, 1990 óta nem tudunk olyan állami vezetőről, akit korrupció miatt tiltottak ki az Egyesült Államokból. Ha mást nem, államtitkár úr, legalábbis a feddhetetlenségét a NAVelnöknek ez megkérdőjelezi, ami azt kellen e hogy eredményezze, hogy lemondjon. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Visszatérünk az előre bejelentett felszólalók sorához, és ott Sneider Tamás alelnök úrnak, a Jobbik képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon! SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt kitartó Képviselőtársaim! Hát már sokan nem vagyunk itt, öt ellenzéki képviselő van, és a kormány sorai között már csak az államtitkárok harcolnak a jelenlegi ellenzékkel szemben. (Dr. Rétvári Bence: Ötöt, paritá sos. Az igazság a mi oldalunkon van.) Igen, még egyenlő az arány, de azért nem ártana, ha lenne itt képviselő is a kormánypártok közül a vita során. De hát megszoktuk azért már ezt természetesen. Nos, igazából sok időm már nincs, viszont arra, remélem, les z időm, hogy egy nagyon fontos javaslatról, a Jobbik által beterjesztett módosító javaslatról beszéljek, egy olyan javaslatról, amely már tavasszal is nagyon erőteljesen megfogalmazódott a párt választási kampányában, és amely rendkívül széles társadalmi r éteget érint, gyakorlatilag minden férfiembert Magyarországon, aki 65 évnél fiatalabb. Hogy miről is van szó, rá fogok térni, de először azért egy kis felvezetést szeretnék megtenni, hiszen talán a felvezetőből is kiderült, hogy itt azért nyugdíjkérdésről lesz szó. És valóban, arról a nyugdíjkérdésről lesz szó, ami az utóbbi években, mondhatjuk úgy, hogy mostohagyermekként van kezelve, vagy mondhatjuk úgy, hogy a 2009es évtől kezdve egy olyan időszak indult el Magyarország történetében, amikor a nyugdíjaso k vagy a nyugdíjvárományosok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek fokozatosan, különböző kormányzati intézkedéseknek a hatására. Csak néhányat emelnék ki, hiszen itt már volt vita azért nyugdíjról, és itt ilyenkor kicsit olyan centrumhelyzetben van a Jobbik, hiszen innen is elmondják, hogy az egyik kormányzat mit tett a nyugdíjasokkal vagy a nyugdíjvárományosokkal szemben, és a másik oldalról is ugyanez elhangzik. Hát igen, ez a helyzet, hogy volt két típusú kormányzat, mind a két kormányzat gyengítette a nyug díjasok pozícióját, a nyugdíjvárományosok lehetőségeit. Hol kezdődött a történet? Mindenki tudja, én úgy gondolom, ott kezdődött, amikor sikerült 62 évről 65 évre megemelni a nyugdíjkorhatárt. Ugye, ez még a szocialista időszakban, a Bajnai kormányzása ala tt volt, majd a következő nagy csapást, nyilvánvalóan rendkívül érzékeny csapást a 13. havi nyugdíjnak az elvétele jelentette. Sok kisebb, egyéb intézkedés is volt, de ezeket emelném ki. Majd jött a
