Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
2246 a szociális hozzájárulási adó összege növekszik, és az Egészségbiztosítási Alap bevételei növekednek. Képviselő ú r, azzal is vitatkoznom kell, hogy a kormány ne keresett volna új eszközöket az egészségügyi kiadások finanszírozására. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy a népegészségügyi termékadó az elmúlt időszakban került bevezetésre. Nem egyszerűen fiskális eszközrő l volt szó. Nem egyszerűen arról volt szó, hogy az egészségügyi kiadásoknak találjuk meg a fedezetét, hanem egy olyan eszköz került bevezetésre, amellyel az egészségre károsabb élelmiszerek fogyasztását piaci, közgazdasági eszközökkel próbálta visszafogni a kormányzat és az Országgyűlés. Azt gondolom, itt elmondhatom azt, hogy két legyet lehet ütni egy csapásra, hiszen ezek az intézkedések két területen is eredményt érhetnek el, és ismétlem, többletbevételt jelentettek az egészségügyi kassza számára. Képvis elő Úr! Ismétlem azt, egyetértek önnel abban, hogy feladatok vannak még előttünk. Kérem, vegye azt figyelembe, hogy milyen intézkedéseket tett az Országgyűlés és a kormányzat. Ezek az intézkedések, azt gondolom, számos esetben kézzelfoghatóak voltak. Ma tö bbet keresnek az orvosok és az ápolók, mint néhány évvel ezelőtt. És kérem, fontolja meg a költségvetési javaslat szavazásakor azt, hogy az újabb továbblépés lehetőségét, az újabb forrásjuttatást, illetőleg az újabb, az egészségesebb életmód irányába ható intézkedéseket támogatjae vagy sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen államtitkár úrnak. Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalókhoz, és ezek sorában Gyöngyösi Márton képviselő úrnak adom me g a szót, Jobbik. Parancsoljon! GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015ös költségvetési törvénytervezet külügyi fejezeteihez szeretnék hozzászólni. Nehéz dolgom lesz, ugyanis a diplomácia, természetéből és j ellegéből adódóan, némileg kilóg a sorból. Nehéz dolgom lesz, mert a költségek nincsenek feltétlenül összefüggésben a hatékonysággal. Maga a hatékonyság is relatív fogalom, és természetesen a célok függvényében értelmezhető, és már az sem biztos, hogy a cé lok tekintetében mindig egyetértünk, már ami a diplomáciát és a külügyi stratégiát illeti. Nem véletlenül fogalmazta meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom számos alkalommal az elmúlt 25 év külpolitikai stratégiájának kritikáját. Ilyen értelemben a költségv etési törvénytervezettel kapcsolatban is inkább koncepcionális, nem pedig tételes és költségvetési jellegű vitáink vannak. Ahhoz, hogy a probléma jellegét szemléltessem, szeretném felidézni azt a vitát, ami a jelenlegi kormány és a korábbi kormányok között volt a tekintetben, hogy például hány külképviseletet nyitott meg melyik kormány, és hányat zártak be. Lehet ezen természetesen vitatkozni, és versenyezni azon, hogy ki hány diplomáciai intézményt zárt be vagy külképviseletet, és hányat nyitott meg, ez az onban nem feltétlenül a probléma lényege, és nem biztos, hogy ez célravezető. Ugyanis nagyon sokféle modell létezik a külügyi dolgok tekintetében, a diplomácia tekintetében. Vannak olyan modellek a világban, amelyek nagyon alacsony infrastruktúrával, nagyo n alacsony költségekkel, de roppant hatékonyan érvényesítik egy adott ország diplomáciai érdekeit. Ilyen például Szingapúr, csak hogy egy példát mondjak. Vannak, többnyire Nyugaton találhatóak olyan országok, amelyek magas infrastrukturális befektetésekkel , nagyon nagy létszámállománnyal, nagyon sok országban való jelenléttel érvényesítik az ország érdekeit. Van számos ilyen ország is. Vannak olyan országok is, ilyen a miénk, amelyik nagy infrastruktúrával, nagy költségvonzattal, nagy állománnyal és nagyon kis hatékonysággal működik. Sajnos ilyen a magyar diplomácia is. A Külügyminisztérium hatékonyságáról nagyon sokat elárul az a mondat, amit Simicska Lajos médiabirodalma egyik bértollnokának tulajdonítanak, ő jegyezte meg, kivételesen nagyon találóan és kr itikusan, hogy ha nem lenne Külügyminisztérium, nem feltétlenül biztos, hogy észrevennénk,
