Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE,
2146 újabb kamatperiódusban a fogyasztóra nézve hátrányosan változik, a fogyasztó jogosult a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására. A felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejáratát megelőző 60. nappal kell kö zölnie a hitelezővel, és a fennálló tartozást legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján kell a hitelező részére teljesíteni. A felmondás gyakorlásának feltétele, hogy a hitelező a kamatperiódus lejáratát megelőző legalább 90 nappal tájékoztassa a fogyasztót az új kamatperiódusban alkalmazott kamat és kamatfelár mértékéről. Az ingyenes felmondási jog nem érinti a fogyasztónak az előtörlesztéshez való jogát. Az előtörlesztési jog a fogyasztót a kamatperiódus alatt is megilleti, meg kell azonban téríteni a hitel ező ezzel kapcsolatos költségét. Az előtörlesztéssel kapcsolatos költségeket az irányelv maximálja, nem jelzáloghitelek esetén ez nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, jelzáloghitelek esetén pedig a 2,5 százalékát. A 2008/48as EKirányelv preambulumának bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy az irányelv nem szabályozza a hitelszerződések érvényességével kapcsolatos szerzési jogok kérdését, vagyis ezek továbbra is tagállami hatáskörben maradnak. Így az irányelv arra a kérdésre nem ad választ, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a hitelszerződés nem tartalmazza az irányelvben foglalt tartalmi elemeket. Ezzel kapcsolatban azonban figyelemmel kell lenni az irányelv 23. cikkelyében foglalt rendelkezésekre, amelyek alapján a tagállamok által az irányelv rendelkezései megsértése esetére megállapított szankcióknak - ideértve a polgári jogi jogkövetkezményeket is - hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Ezzel kapcsolatban az Fhtv. eredeti 16. § (5) bekezdése azt a rendelkezést mondta ki, hogy semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza a 16. §ban meghatározott tartalmi elemeket. Azt is kimondta azonban a törvény, hogy a szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Az elmúlt évek hazai bírói gyakorlata alapján egyértelművé vált, hogy a hitelszerződés teljes érvénytelensége a fogyasztó számára rendkívül hátrányos, ebben az esetben ugyanis a kamattal növelt teljes tőkeösszeg egyben válik esedékessé, amelynek teljesítésére a fog yasztó aligha képes. Éppen ezért bírói gyakorlatunk a részleges érvénytelenséget tette fő szabállyá. A részleges érvénytelenség lényege, hogy a szerződés érvénytelen kikötéséhez nem fűződhet joghatás. A részleges érvénytelenség azonban arra nem ad lehetősé get a bíró számára, hogy a szerződésbe más módon beavatkozzon, annak tartalmát akár érvényessé nyilvánítás, akár a régi Ptk. szerinti hatályossá nyilvánítás útján megváltoztassa. Erre a bíróságnak kizárólag a fogyasztói hitelszerződés teljes érvénytelenség e esetén van lehetősége. Tekintettel arra, hogy az Fhtv. 16. §ában foglalt tartalmi elemek hiánya miatt a teljes hitelszerződés semmisségének a megállapítása a fogyasztóra nézve hátrányos, ezért a törvényjavaslat módosítja az Fhtv. 16. § (5) bekezdését. A módosított tartalmú 16. § (5) bekezdés alapján, ha a törvény 16. §a szerinti tartalmi kellékek hiánya a szerződés létrejöttét nem érinti, akkor a hitelező a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasz tónak a kellékhiányból származó kárát. Mindez összhangban áll a kötelmi jog azon alapelvével, amely szerint a szerződés valamennyi lényeges tartalmi elemének a hiányában a szerződés nem jön létre. Az Fhtv. 16. §ában felsorolt tartalmi elemek közül több az onban nem tekinthető lényegesnek, így ezek hiánya a szerződés létrejöttére nincs hatással. Ehhez képest, ha egy olyan, lényegesnek nem tekinthető tartalmi elem hiányzik a fogyasztói hitelszerződésből, amelyet az Fhtv. 16. § (1) bekezdése határoz meg, akkor a szerződés ugyan létrejön a felek között, érvényes is lesz, de a hitelező szerződésszegést követ el a fogyasztóval szemben, így az ebből eredő kárt - a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabályai alapján - köteles a fogyasztónak megtéríte ni. A törvényjavaslat kimondja, hogy az Fhtv. meghatározott rendelkezéseit a fogyasztói kezességi szerződés kezeseire, valamint a fogyasztói jelzálogszerződés jelzálogkötelezettjeire is alkalmazni
