Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2136 emberek, hanem 2003ban, még egyszer szeretném hangsúlyozni, a kedvezményes lakáshitel helyett voltak kénytelenek lakásvásárlásra, lakásbővítésre felvenni ezeket a jelzálogalapú devizahiteleket. Még egy apró mozzana t: ma pont azért ülünk itt, hogy lezárjuk ennek a hitelezési folyamatnak azt a hosszúhosszú évek óta megszokott és szerintem a társadalmat megrázó folyamatát, amiről beszélünk, ezért születik meg a jövő hét folyamán az a két törvény, amiről itt vitatkozun k. De ez nem előzmény nélküli. Tehát lehet itt az elmúlt öt évről beszélni, de 2010ben, amikor az emberek úgy döntöttek, hogy kellő felhatalmazást adnak nekünk arra, hogy az ország ügyeit rendbe tegyük, akkor erre is felhatalmazást kaptunk, önöknek teljes en igazuk van. De itt azért sok minden mással meg kellett küzdeni. Tegnap már említettem önöknek az államadósság 56 százalékról 80,3 százalékra való növekedését. Itt 20022010ről beszélek, azért nem volt egy egyszerű mutatvány ennek az adósságnak nekivágn i. Az sem volt egyszerű mutatvány, hogy az önkormányzatokat gyakorlatilag a csőd szélére juttatták a GyurcsányBajnaikormányok, és valamit kellett kezdeni azzal az 1200 milliárd forintos önkormányzati adóssággal, amit aztán 2013 végére teljes egészében re ndezni tudott a kormány, teljes egészében konszolidálta az önkormányzatokat. (10.00) Ugyanez a helyzet ebben a devizahitelcsapdában, ami egyébként nemcsak a devizahiteleket érinti, hanem a forinthiteleket is. 2011ben kezdtünk el először ezzel érdemben f oglalkozni itt a parlament előtt. Akkorra gyűlt össze annyi információ, illetve annyi lehetőség, vizsgálat, annyi alternatíva, amivel el lehetett kezdeni azt a folyamatos munkát, amit 2011 óta végzünk, hogy azt a célt elérjük, hogy egyszer és mindenkorra k ivezessük ezeket a hiteleket, megszüntessük azt a pénzügyi kockázatot, amit ezeknek a hiteleknek a jelenléte jelent Magyarországon. Az első a végtörlesztésről szóló jogszabály volt. Csak hogy mi történt eddig, szeretném önöknek elmondani. 2011 szeptembere és 2012 februárja között 170 ezer lakossági hitelt törlesztettek. Ez összességében 1355 milliárd forintot jelentett. A bankok árfolyamvesztesége a végtörlesztés miatt 370 milliárd forint volt. Gyakorlatilag a bankok 370 milliárd forintot adtak vissza az em bereknek a végtörlesztéssel. Azért emlegetünk 268 milliárdot ebben a tekintetben, mert 102 milliárdot jóvá tudtak írni a bankadóból, abból a különadóból egyébként, amivel a kormány kérte fel a bankokat arra, hogy járuljanak hozzá a közös teherviseléshez. A visszafizetett hitelek átlagos összege 5,8 millió forint volt. Tehát ha a 170 ezer emberre, 170 ezer családra kivetítjük, akkor közel 6 millió forint adósságtól szabadultak meg a családok. Ez nem jelenti azt, hogy ők a gazdagok voltak. Akinek 6 millió for intos kölcsöne van, 6 millió forintot fizet vissza 180 forintos svájcifrankárfolyamon, az nem a gazdag ember kategória. Jelentős részük egyébként lakótelepen lakótelepi lakást vásárolt. Ebből Csepelen - ezt pontosan tudjuk, mert ott a polgármesterségem al att még egy olyan konstrukciót is kidolgoztunk, hogy akiknek nincs megfelelő készpénzük, azok kaphassanak - erre egy 150 millió forintos alapot hozott létre a csepeli önkormányzat. Összességében egy adós 2 millió 176 ezer forint kedvezményben részesült. Te hát amit meg tudtak spórolni az emberek, az majdnem 2,2 millió forint volt. Körülbelül ennyit a végtörlesztésről. A következő ilyen jogszabály az árfolyamgát bevezetése volt. 2014. szeptember 30án - ugye, hogy ez is mennyire jelentéktelen, ez az árfolyamg átas történet, legalábbis ezt hallottuk - 185 962en léptek be az árfolyamgátba. A gyűjtőszámlákon a gyűjtőszámlahitelállomány pedig majdnem 28 milliárd forint, 27 milliárd 942 millió forint. Az adósok, egy adós átlagosan ezzel a gyűjtőszámlával 161 407 f orint tartozás megfizetését halaszthatta el. Vannak itt még nagyon komoly számok. Ebben az árfolyamgátkonstrukcióban a devizahiteles ügyfelek szeptemberig összesen 47 milliárd 354 millió forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek . Ez 273 millió 539 ezer forint kedvezményt jelent a részükre. Tehát az árfolyamgát jogszabályának a meghozatala itt a parlamentben szintén hozzájárult ahhoz, hogy nagyon sok embernek lehetőséget adtunk arra, hogy fellélegezhessen, hogy tudja fizetni, ne k erüljön bele abba a csapdába, hogy a feje fölül elviszik a házát.
