Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - GELENCSÉR ATTILA jegyző: - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2125 A 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indult perekben első fokon a Fővárosi Törvényszék eddig 67 ügyben hozott ítéletet. Ebből 23 ügyben az elsőfokú határozat j ogerőre emelkedett. 4 ügy azt követően folytatódik, hogy az Alkotmánybíróság a 2014. november 11én hozott határozatában a 2014. évi XXXVIII. törvény alaptörvényellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket elutasította. Egy ügyben a Fővá rosi Ítélőtábla új eljárásra utasította a törvényszéket. Másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtáblán 44 esetben került sor, amelyből 39 ügyben ítélet is született. A mai napig 20 ügyben terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Ebből a Kúria egy ügyben má r ítéletet is hozott. Mindezek alapján minden remény megvan arra, hogy az elszámolás az eredeti határidőben lezárul. Ezt a reményt támasztja alá az is, hogy az Alkotmánybíróság a 2014. november 11én hozott határozatával, mint említettem, elutasította a bí rói kezdeményezéseket. Nem vitatom, hogy vannak még el nem bírált indítványok az Alkotmánybíróság előtt, de bízom abban, hogy ezekről az indítványokról is belátható időn belül számunkra kedvező döntések születnek. Mi az alkotmányosság pártján állunk, ezért alkotmányos jogszabályokat terjesztettünk a tisztelt Ház elé. Ezek után részletesebben is áttérnék a parlament elé benyújtott két új törvényjavaslat ismertetésére. A két törvény elvileg egymástól független, de mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az elsz ámolási törvény végrehajtásával egy időben - korábbi ígéretünkhöz híven - kidolgoztuk a fair bankrendszerre történő áttérést elősegítő törvényjavaslatot. Amennyiben a parlament elfogadja, a törvény a jövő év elején hatályba is fog lépni. Mindehhez szorosan kapcsolódik a forintosításról szóló törvényjavaslat, amely az elszámolással érintett devizahitelek vonatkozásában rögzíti az új, tisztességes szerződéses feltételeket. (9.10) Az elszámolással nem érintett szerződések, valamint minden újonnan kötött fogyas ztói kölcsönszerződés esetében tehát a fair bankokról szóló törvényjavaslat határozza meg az új feltételeket; az elszámolással érintett szerződésekhez kapcsolódóan pedig a forintosítási törvényjavaslat teszi meg ugyanezt. Az európai szintű védelem megterem tésének érdekében az elszámolási törvény arra kötelezi a bankokat, hogy az elmúlt évtizedben a magyar fogyasztóktól tisztességtelenül elvett összegeket fizessék vissza. Reményeink szerint ennek következtében a még fennálló tartozások és a törlesztőrészlete k is 2530 százalékkal csökkennek. Visszajáró pénzről van szó, amit a bankok jogtalanul vettek el az ügyfeleiktől. A most tárgyalandó törvényjavaslatok azért is kiemelkedően fontosak, mert biztosítékokat tartalmaznak arra nézve, hogy a jövőben ne forduljon elő olyan helyzet, amikor a bankok, akarvaakaratlanul, tisztességtelen módon járhatnak el. Az elszámolási törvény és a forintosítási törvényjavaslat együttes hatásaként a devizaadósok törlesztőrészletei jelentősen csökkenni fognak. A törlesztőrészlet ala pvetően három tényezőtől függ: a tőketartozás nagyságától, a futamidőtől és a kamattól. A két törvény együttes hatásaként a tőketartozás és a kamat is nagymértékben csökken. A törlesztőrészlet csökkenésének a mértéke természetesen attól is függ, hogy a ban kok az elmúlt években milyen magatartást tanúsítottak az adósokkal szemben. Ennek alapján egyes kivételes esetekben előfordult, hogy a törlesztőrészletek csak kisebb mértékben csökkennek. Erre akkor kerülhet sor, ha az adós a hitelt később vette fel, így a z árfolyamkockázat az ő esetében kisebb volt, és vele szemben a bank kevésbé tisztességtelenül járt el. Az emberek túlnyomó többségénél azonban a törlesztések csökkenése el fogja érni a 2530 százalékot, hiszen régebben vették fel a hitelt, így az árfolyam kockázatot is nagyobb mértékben voltak kénytelenek viselni. A törvényjavaslatok kidolgozása során a kormány és a javaslatokat előterjesztő minisztérium alapelve az volt, hogy a magyar fogyasztók se élvezzenek a hitelszerződések körében alacsonyabb védelmet , mint uniós polgártársaik. Ennek érdekében áttekintettük a számunkra leginkább mérvadónak tűnő nyugateurópai országokban érvényes szabályozást. Célunk az volt, hogy a magyar fogyasztókat is olyan helyzetbe hozzuk, mint amilyen védelemben a nálunk működő osztrák és
