Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VELEZ ÁRPÁD (MSZP):
2107 Így hát összességében azt lehet mo ndani, hogy vannak jó irányok a költségvetésben, azonban sokkal bátrabban, sokkal aktívabban kell hozzáállni a kormányzatnak, és nagyon jó lenne, ha el tudná oszlatni a kormányzat azt a kétséget az egészségügy felől, hogy egyébként a mostohagyerekeként kez eli, és nem költ eleget az egészségügyre. Így hát innen a Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy végre költsön ezekre, vesse el azokat az egyébként pazarló és fényűző beruházásokat, és végre kezdjen el foglalkozni az egyik legfontosabb területtel, az eg észségüggyel, és megismétlem magam, ne kezelje mostohagyermekként az egészségügyet. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Most Velez Árpád képviselő úrnak adom meg a szót. VELEZ ÁRPÁD ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtárs aim! Először is nagy szeretettel szeretném köszönteni Banai Péter Benőt, aki 2002ben a költségvetési főosztály osztályvezetője volt, majd ezután Gyurcsány Ferenc Pénzügyminisztériumának főosztályvezetőhelyettese. Egy hangyányit álságosnak tartom, hogy az t a költségvetést minősíti, amelyet ön alkotott. A hozzászólásom elején nem mondtam volna el ezeket a gondolatokat, ha nem futotta volna le ön is a kötelező fideszes kört, ahelyett azzal foglalkozik, hogy mi volt 20022010 között; ehelyett önök öt év kormá nyoznak, négy és fél éve, öt éve, úgyhogy lett volna idejük megoldani a problémákat. A kormányzat kommunikációja szerint jövőre már jobb helyzetben leszünk, többet fogunk keresni, többet tudunk költeni, és persze spórolni is jobban tudunk majd, mint idén. Meghozza végre kedvező eredményét a rezsiharc, a munkanélküliséggel, a nyugdíjrendszerrel való birkózás is sikerrel zárult, na persze. A kormány elképzelései szerint jövőre 2,5 százalékkal növekszik a gazdaság teljesítőképessége, és 1,5 százalékos infláció lesz. A reálbérek tervezett emelkedése nagyobb, mint a nyugdíjemelés, így az olló ismét nagyobbra nyílik nyugdíjas és dolgozó között. Hiába csökken a rezsi, ha egyre jobban nőnek a mindennapi fogyasztási cikkek árai. Ha több pénzbe kerül a kenyér, a tej, a krumpli, a hús vagy a gyógyszer, akkor az a pénz sem lesz elég a mindennapi megélhetéshez, amit a rezsin megspórolnak. Az utóbbi időszakban egyre többször halljuk a kormányzat oldaláról az öngondoskodás fogalmát, fontosságát. Ez azért furcsa, mert még vi lágosan emlékszünk, hogy hogyan államosították a magánnyugdíjkasszák több ezer milliárdos vagyonát. Akkor úgy számolt a Fidesz, hogy a magánnyugdíjpénztárak államosítása rövid távon a költségvetés problémáit kiválóan megoldja, hiszen majdnem 3000 milliárd forintnyi forrás jutott a kormány kezébe. Mint mára kiderült, ezt a rengeteg pénzt csak eltapsolni tudta a kormány. A nyugdíjrendszer harmadik pillérét szétszúzták, az addigi megtakarításainkat eltüntették a süllyesztőben, azonban azóta sem tudta a kormány zat érdemben megerősíteni a nyugdíjrendszert. Az egyéni számlás rendszer nem tudja pótolni a magánnyugdíjkasszák eltűnésével keletkezett űrt és bizonytalanságot. Ennek hatására egyre jobban felértékelődik az öngondoskodás fontossága, ami viszont csak sokak számára elérhetetlen vágyálom. Vajon miért? Arra a válasz az alacsony bérekben és a magas árakban keresendő. A mindennapi megélhetés szép csendben elveszi a tisztes nyugdíj megszerzésének esélyét, ami a kormányzat nyugdíjpolitikájának bűne. A kormány még mindig nem tudja pontosan, mit is kezdjen a mostani helyzettel, nincsen kiforrott, egységes nyugdíjpolitikája. Nem tudja kezelni a nyugdíjrendszer kihívásait sem, nincsenek meg a szükséges döntések ahhoz, hogy a jövőt tekintve biztos lábakon álljon a tiszt es nyugdíjba vonulás lehetősége. Ráadásul még mindig nem a valós nyugdíjas fogyasztói kosár szerint megy a nyugdíjemelés. A mostani költségvetés beterjesztésének pillanatáig is bizonytalan volt, hogy jövőre hány százalékkal növekednek majd a nyugdíjak. Mos tanáig nyugdíjemelésről legalább három különböző, sajnos egyre csökkenő számot mondott a kormányzat. Először szeptemberben, az irányszámok
