Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2091 (19.10) Érintik ugyanis a kereskedelmi árrést és az egyoldalú szerződésmódosítások miatti kamat, díj- és költségemelések kérdéskörét, amelyekről a Kúria kimondta, hogy tisztességtelenek. De a kormány egy ettől független tényező miatt, az árfolyamkockázat okozta bizonytalanság mia tt tervezte a forintosítást. Tehát tényszerűen nem igaz az, hogy a Kúria döntése megakadályozza önöket abban, hogy a magyar emberek érdekében, zsebének érdekében járjanak el. Ezt nem csak én állítom egyébként, az én világhálós postaládámban ez a levél és e z a levezetés ugyanúgy megtalálható, mint az önökében. Reagálnom kell két gondolat erejéig Teleki László képviselő úr felvetésére is, aki hiányolta ezen költségvetésből a cigánytelepek felszámolására fordított összegkeret emelését, növelését. Egyetérthetün k abban, hogy senkinek nem érdeke, hogy Magyarországon magyar polgárok méltatlan körülmények között éljenek. De ne felejtsék el azt, hogy ha pusztán ezen említett cél mellé sorakoztatnak fel forrásokat, ez egy percig nem változtat azon a tényen, hogy az Eu rópai Unió húsz leginkább leszakadt régiója közül négy Magyarországon található a hét régió tekintetében. Hiába költenének önök telepfelszámolásokra még több pénzt, az elsődleges munkaerőpiacra való visszakerülést ezzel nem feltétlen teszik könnyebbé, hisz en elsődleges munkaerőpiac több ilyen régióban szó szerint nem létezik. A hibás európai uniós forráselosztás miatt, ami párosul a szociális rendszer bizonyos támogatási formáinak 2008 óta történő befagyasztásával, oda jutottunk el, hogy uniós támogatásból díszkőburkolat épülhet minden harmadik településen, vezeték nélküli internet a sárgabuszmegállókban Borsodban. Kérdés, hogy ez milyen multiplikátorhatást, milyen szétterülő hatást fejt ki. Ebből jellemző módon nem szoktak új magyar munkahelyek születni. T ehát ha valódi változást szeretnének elérni, akkor javaslom, hogy nézzük meg, mondjuk, az úgynevezett integrációs pénzek sorsát. 2020ig mintegy 100 milliárdos nagyságrendben kerültek elkülönítésre ilyen összegek. Van ebben magyar költségvetési forrás is, uniós is. Azt mondom, ha ennek csak a felét otthonteremtési és állami bérlakásépítési programra fordítaná Magyarország, akkor országos szinten minden egyes régióban, sőt továbbmegyek, minden járásban és minden magyar polgár számára az otthonteremtési lehet őséget meg lehetne könnyíteni. Tehát én ebből a rendszerből mindenáron kivezetném a pozitív diszkriminációt. Ne cigánytelepek felszámolásáról beszéljenek, beszéljünk az otthonteremtési lehetőségek szélesítéséről minden egyes magyar állampolgár számára. S a z úgynevezett integrációs kassza - még egyszer mondom - 100 milliárdos nagyságrendű félretett összegéből a Jobbik kidolgozott otthonteremtési és bérlakásépítési programja mintegy 60 milliárd forintból elindítható lenne. Tehát az érintett összegkeret felébő l országos szinten egy olyan programot tudnánk elindítani, ami a következőkre lenne alkalmas. Magyar kivitelezők, magyar beszállítók által minél több bérlakást emelnénk, emellett felmérnénk az üresen álló több százezres ingatlanvagyont, ami között van álla mi tulajdonú, önkormányzati tulajdonú, magántulajdonú is, de biztos, hogy több tízezer visszahozható lehetne a magyar vérkeringésbe. Ha emellé forrásokat rendelnénk, az új építésű lakások vagy vidéken akár porták megépítése során egyértelművé válna az, hog y központi anyagbeszerzéssel, egy igenis állami felügyeletű kivitelezési rendszerrel, ahol minél kevesebb lépcsőfok van a rendszerben, nagyon költséghatékonyan lehetne kivitelezni ezeket az új lakásokat, ingatlanokat, épületeket. Az is látható, hogy ha ezu tán magyar fiatalok és középkorúak, de minden igénylő számára bérlőként lehetővé tesszük a beköltözést, bizony elérhető az, hogy a jelenlegi piaci bérleti díjak akár harmadáért tudjon egy átlagos 60 négyzetméteres lakásba beköltözni egy olyan magyar fiatal pár, akik ha a KSH szerinti 150 vagy 160 ezer forintos nettó fizetést végiggondolják, abból is azt látják, hogy húsz év alatt nem tudnak félretenni egy lakásra, de a KSH adata egy nagyon elnagyolt átlagot képvisel. Nem igaz ez a 150160 ezer nettó. Tessék elmenni Szabolcsba, tessék elmenni Borsodba, ott az emberek, a magyar polgárok átlagosan 7080 ezer nettóért dolgoznak, sokszor nehéz fizikai
