Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
2081 S hadd tegyek egy rövid kitérőt ezzel kapcsolatban. Remélem, mindenki emlékszik arra, hogy a szocialista kormányzás után a magyar gazdaság és egyben a költségvetés helyzetét is a görögökéhez hasonlították, ami akkor, 2010ben a közeli összeomlás lehetőségét jelentette. S most, négy év elteltével arról beszélünk ma egy költségvetési vita során, hogy elége a gazdaságfejlesztésre biztosított pénz, vagy elégségese a családi adókedvez mény mértéke, elégségese a fizetésemelésre szánt pénzösszeg, vagy mikor kezdődhet el újabb foglalkozások életpályamodelljének a bevezetése; és nem megszorításokról, mint ahogy az egyszeri miniszterelnök, akit Bajnai Gordonnak hívtak, tette, aki csak annyi t tudott mondani nyolc elfecsérelt év után, hogy a szocialisták akkori intézkedései fájni fognak. És igaza volt, sok embernek fájt is. Igen, mi másról tudunk ma beszélni, pozitív eredményekről, például arról beszélhetünk, hogy a költségvetés segíti a csalá dokat, segíti a gazdaság fejlesztését, és szem előtt tartja a pénzügyi stabilitást, ami a kiszámíthatóságot biztosítja. A kormány célja, mint azt már említettem, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók, a vállalkozások terheit változatlanul alacs onyan tartsa. Az elmúlt években végrehajtott komolyabb adószerkezeti átalakítások lezárultak. Jövőre is családi adórendszer működik, amely a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épül. A munkabérre 2015ben is Európa egyik legalacsonyabb adókulcsa, a 16 százalékos adókulcs vonatkozik, a gyermeknevelést pedig a családi adókedvezmény segíti. A családi adókedvezménnyel körülbelül 240 milliárd forint marad a családok zsebében. A gazdasági növekedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvá llalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. Köztudott, hogy a kormány 2011től csökkentette a társasági adót 19 százalékról 10 százalékra, 500 millió forintos adóalapig. Ezt jövőre is fenntartja. Emellett a kormány határozott célja, mint ahog y már említettem, hogy egykulcsos legyen a társasági adó még ebben a ciklusban. A 2015. évtől tervezett adóváltozások nagy része a termelő vállalkozói környezet javítására, a gazdaság fehérítésére, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrác iós terhek csökkentésére, valamint az adókedvezmények célzottságának javítására irányulnak, következésképpen munkahelyteremtésre, az itt élő emberek életkörülményei javításának lehetőségére. Emellett, mivel az oktatás a sikeres jövő egyik fundamentuma, jöv őre társaságiadóalapkedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látványcsapatsportok, az előadóművészeti szervezetek és a magyar filmeket támogató vállalkozások. Alapelvkén t ki kell mondani továbbá azt is, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek a teherbíró képességével arányosan ki kell vennie részét a közteherviselésből. A 2015re tervezett, bevételi szempontból a legjelentősebb adóintézkedések közül néhányat hadd emel jek ki. Az általános forgalmi adó esetében a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem jegyében több intézkedés is bevezetésre kerül. Egyrészt január 1jével a fordított adózás jogintézménye kiterjesztésre kerül több új területre. Másrészt biz onyos, viszonylag szűk adózói körnek gyakrabban kell áfabevallást benyújtania, ilyenek az újonnan alakult vállalkozások és az éves bevallók közül az 50 millió forint árbevétel feletti vállalatok. Az előbbieknek negyedéves helyett havi, az utóbbiaknak éves helyett negyedéves bevallást kell benyújtaniuk. Mindezeken túlmenően az adócsalások elleni küzdelem jegyében bevezetésre kerül a közúti áruszállításban az áruforgalom alaposabb ellenőrzését lehetővé tevő elektronikus közúti áruforgalomellenőrző rendszer, illetve az élelmiszerértékesítő automaták erősebb adóhatósági felügyelete. Ennek bevételnövelő hatása várhatóan több tízmilliárd forintot jelent. Ezek az intézkedések vagy az emberek lehetőségeit tágítják, vagy életkörülményeit javítják, vagy lehetőséget biztosítanak arra, hogy béremeléseket lehessen adni pedagógusoknak, egészségügyben dolgozóknak, rendvédelmi szervek alkalmazottainak, vagy éppen azt tervezhessük, hogy a szociális szektorban mikorra lehet és kell ütemezni a kiszámítható életpálya nyújtását . Emellett a devizaadósok érdekében hozott intézkedések újabb, körülbelül ezermilliárd forintot hagynak az emberek zsebében.
