Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
2040 cégként elmegy Magyarországról azzal az indokkal, hogy Magyarországon túl drága termelni. Elmegy a pezsgőgyá r, elköltözik Pécsről, és a központi dohányelosztóval egyébként a pécsi dohánygyár mint utolsó megmaradt nagy foglalkoztató egy jó nagy részlegének a feje fölé odahelyezik önök Damoklész kardját. Ez itt csapódik le, ott, ahol az emberek élnek, nem abban a Patyomkinfaluban, amit önök látnak. Ez itt csapódik le. Ezért ehhez mi módosítókat nyújtottunk be, olyan módosítókat, amelyek segítenek megoldani ezeket a problémákat, és kérem önöket, hogy támogassák őket. Higgyék el, nincs önöknél a bölcsek köve, önök m egfelelni kívánnak csak azoknak az uraknak, akik nem fogadják el a kritikát. Ez a szerkezetében sikertelen, fenntarthatatlan költségvetés csak egy holdudvart szolgál ki, és a társadalmi kohéziót pedig teljes egészében rombolja tovább, ahogyan ez az önök sz ándéka is. Ezért azt javaslom, hogy fogadják meg a módosító javaslatokat, és majd utána fogadjuk el a költségvetést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik CsengerZalán Zsolt képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr. CSENGERZALÁN ZSOLT ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A minket körülvevő világban mind gazdasági téren, mind demográ fiai, mind pedig sajnos katonai téren gyors és mélyreható változások zajlanak. A Fidesz célja, hogy Magyarország ezekből a változásokból győztesen kerüljön ki. Ennek érdekében került sor a minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztériummá alakítására. Az e lnevezésből is világos, hogy a minisztérium egyik fő feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése külföldön, ezáltal hozzájárulás a magyar gazdaság fejlesztéséhez, az ország prosperitásához és modernizációjához. A magyar külpolitika fókuszában tehát a külgazdaság áll, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a klasszikus diplomácia vesztene jelentőségéből. Ellenkezőleg. Ez az az alap, amire a külgazdasági központú külpolitika építhető. Ennek a politikának három alapvető feladata van: új külpiaci lehetősé gek felkutatása, a magyar vállalatok külföldi sikereinek előmozdítása, valamint munkahelyteremtő beruházások hazánkba vonzása. A minisztérium eszközrendszere ezeknek a feladatoknak megfelelően alakult át. A KKMhez került az exportfejlesztés és a beruházás ösztönzés teljes intézmény, eszközrendszere és ezek pénzügyi háttere. A magyar export GDPhez mért aránya 89, illetve 97 százalék, attól függően, hogy a KSH vagy az Eurostat adatait fogadjuk el, de ennek az egyébként nagyon jó teljesítménynek a 85 százalé kát a nagy nemzetközi vállalatok adják. Jelenleg csak 25003000 olyan magyar magán kis- és közepes vállalkozás van, amely exportképes terméket vagy szolgáltatást állít elő. Az Eximbanknak és a kereskedőházak rendszerének éppen az célja, hogy ezeknek a váll alkozásoknak a számát mintegy megnégyszerezze. A bank tőkeemelésére 2015ben 18 milliárd forint, az általa egyedi kormánydöntés alapján folyósítható kötött segélyhitelekre ezenfelül további közel 600 millió forint áll majd rendelkezésre. A Magyar Nemzeti K ereskedőház Zrt. által üzemeltetett kereskedőházak száma az idei év végére meghaladja a két tucatot. A magyar kivitel mintegy négyötöde jelenleg az Európai Unióba irányul. Az a célunk, hogy a nyugati export volumenét tovább tudjuk növelni, miközben a hagyo mányos külpiacainkon kívüli dinamikus növekedést produkáló, döntően tőlünk keletre, kisebb mértékben délre elhelyezkedő országok piacain is növelni tudjuk jelenlétünket. Célunk, hogy az exporton belüli részarány meg tudja haladni a jelenlegi 2021 százalék ot, és hosszú távon elérje az egyharmadot. Nos, ez a keleti nyitás stratégiája, és ezt szolgálja a külképviseleti hálózat bővítése, új nagykövetség nyitása Mongóliában, Ecuadorban, Malajziában és Nigériában, illetve új főkonzulátus nyitása Vietnamban, Braz íliában és Irakban.
