Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS (Fidesz):
2024 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új Országgyűlés első költségvetése mezőgazdasági szempontból a korábbi évekhez hasonlóan előnyösen alakul. Összességében mind a mezőgazdasági, mind pedig a vidékfejlesztési ágazatba több forrást juttat az új költségvetés, mint az előző években. Az idei évtől már érdemes külön említeni a két kategóriát, a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést, mivel a minisztériumok átszervezésével már a Miniszterelnökséghez tartozik az Európai Unióból érkező támogatások és források többsége. Az átcsoportosítás megítélésem szerint fontos, mivel így valóban megvalósulhat az a cél, hogy a támogatási összegeket hatékonyan és minél inkább gazdaságélénkít ésre, fejlesztésre és munkahelyteremtésre lehessen felhasználni. Alapvető fontosságú cél ez, hiszen a sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a következő uniós támogatási ciklusban, a 2014től 2020ig tartó hét évben összesen több mint 34 milliárd euró, azaz m integy 12 000 milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. (14.00) Korábban soha nem sikerült ilyen kedvező feltételeket kiharcolnunk, és ki tudja, hogy hét év múlva milyen további lehetőségeket kínál majd uniós tagságunk. Ezt a lehetőséget jó l kell kihasználnunk. Ennek a rekordszintű támogatásnak jelentős része a korábbi időszakhoz hasonlóan a mezőgazdaságba fog érkezni. Több mint 1200 milliárd forintnyi támogatást fordíthatunk vidékfejlesztésre a következő hétéves időszakban. A kormány kifeje zett célja, hogy a fejlesztési beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre tudjuk fordítani. Ez a szándék jól látható az egész 2015ös költségvetés uniós támogatási fejezetében, és megmutatkozik a mezőgazdasági é s vidékfejlesztési célkitűzésekben is. A mellett a közel 390 milliárd forintnyi európai uniós támogatás mellett, amely 2015ben úgy érkezik a mezőgazdaságba, hogy nincs hazai önrésze, így nem szerepel a költségvetési sorokon, további mintegy 303,4 milliárd forintnyi előirányzat jelenik meg a vidékfejlesztési ágazat 2015ös költségvetésében. A támogatási programok önrésze mindenképpen biztosított, köszönhetően a jelenlegi jó gazdasági helyzetnek. Célunk a támogatás 100 százalékos lehívása. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Képviselőtársaim! Erre minden bizonnyal lehetőség is lesz. Hiszen a Miniszterelnökség már több alkalommal nyilatkozatban jelezte, hogy elkezdték egy, a korábbinál egyszerűbb, úgymond felhasználó barát eljárási rend megalkotását. A korábbiakban a pályázó gazdálkodók különösen nehéz helyzetben voltak, hiszen az előző támogatási ciklus forrásai csak rendkívül bonyolult, rugalmatlan, szankcióorientált rendszeren keresztül voltak hozzáférhetőek, amit a z akkori kormány dolgozott ki. Sokáig tartott, mire az ágazat szereplői megtanultak együttműködni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal a pályázati fejlesztések és feltételek teljesítése során. De az is sokszor előfordult, hogy lehetetlen helyzetb e kerültek egyegy, a való élettől elrugaszkodott, merev előírás kapcsán. Ez a helyzet várhatóan javulni fog, és azt hiszem, nemcsak a gazdálkodók, hanem az MVH munkáját is meg fogja könnyíteni. Mindenesetre már örömmel várjuk az új eljárási rend részletei t. Annak ellenére, hogy az uniós költségvetési ciklus 2014től 2020ig tart, a közös agrárpolitika kereteit meghatározó uniós rendeletek késedelmes hatálybalépése miatt a KAP következő szakaszára vonatkozó szabályok csak egy év késéssel, az idei átmeneti é vet követően, 2015től lépnek életbe, amikor a termelők az egységes kérelem keretében először igényelhetik az új szabályok szerinti támogatásokat. Az új rendszerben a jelenlegi területalapú támogatás elvén működő alaptámogatási rendszer 2020 végéig továbbv ihető. Ebben a rendszerben a degresszivitás jelenti majd az újdonságot. De ez is csak az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók számára. A degresszió folytán a megmaradó összegek a vidékfejlesztési források között jelennek meg, és főleg az állattenyé sztés és a munkaerőigényes ágazatok támogatására lesznek felhasználva. Új elemként jelenik meg a támogatások között a zöldítés, avagy az éghajlati és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra nyújtott támogatás, amire a tagállamok az éve s
