Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
2008 biztosítja. Mintegy 20 milliárd forinttal nagyobb lesz a következő évben ez az alap. Ez 36 milliárd forintot jelent majd 2015ben. Közismert, hogy a magyarországi 2004es csatlakozás után nagyon komoly veszteséget értek el az állattenyésztők, az állatlétszám rendkívüli mértékben csökkent. Kiemelt célja a kormánynak és a most benyújtott költségvetésnek, hogy az állattenyésztést, állattartást ösztönözzük, az állatléts zámot növelni szeretnénk. Erre szeretnénk ösztönözni a gazdálkodókat is. Az EU jó néhány területet közvetlenül nem támogat az állattartás területén. Ilyen a sertés- és a baromfiágazat. Erre az előbb említett folyó kiadási soron kell hogy valamilyen lehetős éget találjunk. Ezt meg is találjuk, hiszen a baromfiágazatnál az állatjóléti támogatások keretében látjuk ezt a lehetőséget. Megjegyzem, 2007ben még 4 milliárd forint állt rendelkezésre, most a tervezetben ez már 11 milliárd forint, amely szinte az össze s benyújtó baromfitartó tekintetében a pályázati igényt fedezni tudja. Ugyanilyen a sertéságazat, amely közvetlenül az EUs forrásokból nem támogatható. De mindig is különítettünk el nemzeti forrásból támogatási lehetőséget, most is elég jelentős összeget, a 2010es évi akkori összeghez képest a 2015ös például mintegy 40 százalékkal fog növekedni. Ez most 8,5 milliárd forint lesz. Hadd említsem meg idetartozóan, hogy a sertésprogram keretében továbbra is jelentős, 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, ame ly a genetikai alapok kiválasztását, a kutatásfejlesztést, de célként, összességében a sertésállomány növelését tűzi ki célul. Itt külön hangsúlyt szeretnénk fordítani esetleg a mangalicára, amely őshonos fajtaként nagyon szép karrier, siker előtt áll. Ak i a nyári közadatokat és híreket figyelte, mind ÉszakAmerika területén, mind a TávolKelet területén rendkívül magas lett az igény erre a húsfajtára, szinte alig tudjuk kielégíteni az azon országokban, hála istennek, magas prémiumkategóriának számító húsm ennyiség beszállítását; ez különösen, mint említettem, Japánra, a TávolKeletre igaz. A mezőgazdasági gazdálkodóknak egy nagyon komoly gondot okozott és jelenleg is okoz az esetleges károkozás, mind a gazdálkodók által elszenvedett időjárási kár, mind eset leg bármilyen más természeti kár. Ennek két fajtáját ismerjük. Az egyik, amikor piaci biztosítókon keresztül a gazdálkodók próbálják enyhíteni káreseményeiket. A - szakzsargon szerint - almódozatok köttetését néhány évvel ezelőtt, amely akkor 1900 darab vo lt, és 1,5 milliárd forinttal próbáltuk meg támogatni kiegészítő támogatásként, hála istennek, egyre több szabadpiacú biztosítást köttetnek a gazdálkodók, most már 13 ezer biztosítás köttetett az elmúlt időszakban, az elmúlt évben, és ezt 5,7 milliárd fori nttal továbbra is támogatni szeretnénk kiegészítő támogatásként. Ugyanakkor közismert, hogy a minden gazdálkodó számára kötelező nemzeti agrárkárenyhítés előirányzata 4,3 milliárd forint. Sajnálatosan voltak olyan gazdálkodók a 2014. évben is, akiket ez ma jd érinteni fog, de szerencsére talán a 2014. év nem tartozik a nagyon jelentős mezőgazdasági káreseményekkel sújtott évek közé. Úgy tűnik, hogy az agrárkárenyhítés rendszere most már beáll egy stabil tenderre, és a gazdálkodók megértették, hogy a legkiseb btől a legnagyobbig a Nemzeti Agrárkárenyhítési Alapban részt kell nekik venni. Szakmai körökben ismert, de talán a gazdálkodók még jobban fájlalják az egyik legsúlyosabb hibáját a kárpótlási rendszernek, ez az úgynevezett osztatlan közös területek kialak ítása. Elkezdődött és rendkívül sikeres a 2010ben és 2011ben erre a területre átcsoportosított pénz, amellyel az osztatlan közösök megszüntetését szeretnénk. Az előző kormány ebben nem jeleskedett, mert úgy volt vele, hogy az osztatlan közössel úgysem tu d mit csinálni a gazdálkodó, ezért kénytelen visszaadni a téeszekből átalakult részvénytársaságoknak, és nem tudtak a saját földjeikhez jutni az osztatlan közös tulajdonnal rendelkező gazdálkodók. Ezt szeretnénk megszüntetni, és bízunk benne, hogy a ciklus végére jelentős mennyiségű osztatlan közös földterületet visszajuttatunk jogos tulajdonosának használati jogcímmel. Most 3 milliárd forintra növeltük meg 2015ben az e területre átcsoportosítható pénzmennyiséget. Talán kormányoldaltól függetlenül is, mert én úgy tudom, hogy az ellenzéki oldalon is jelentős eredményt tulajdonítanak a tanyafejlesztési programnak, változatlanul 1,4 milliárd forintot fogunk
