Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2005 Ha valami ennek a kormányzatnak szerintem mindenki által elismert erőssége - és ebben nem kell szégyellnie egy ellenzéki pártnak, ha jónak tartja például a családi típusú adózást , az pont a családpolitika területe. Ennek az eredmé nye, hogy csökkent a népességfogyás üteme, most már több negyedéven keresztül, 3 ezer fővel. Tudjuk, hogy ez még kevés, de végre megfordult. Harminc éve fogyott egyre nagyobb ütemben Magyarország. Az elmúlt másfél évben egyre csökkenő ütemben fogyott Magya rország lakossága. Ez egy olyan eredménye ennek a programnak és nyilván annak a 700 milliárd forintnak, amit összességében erre költöttünk, ami látható, és egy harmincéves tendenciát fordított meg az elmúlt háromnégy évben. (12.30) A nők foglalkoztatása k apcsán, tisztelt képviselő asszony, mikor állt be Magyarországon csúcs a női foglalkoztatásban? Most, az elmúlt negyedévekben. Mégiscsak 133 ezerrel több hölgy dolgozik, mint ezelőtt pár évvel, és nyilván a gyed extrának köszönhetik például 1214 ezren, ho gy visszakerülhettek a munka világába. Végre kimondja a törvényjavaslatunk, hogy a nőknek atipikus foglalkoztatási formákat kell kínálni a munkáltatóknak, ha ezt igénylik. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye, hogy az, amit ön szeretne, igazából ezekben az adatokban megvalósult, és soha annyi nő nem dolgozott Magyarországon, mint most. Ezért van csúcson a női foglalkoztatottság. És még egy dolgot szeretnék elmondani önnek, ami szintén egy félreértése volt, hasonló, mint a közmunkaprogramoknál. A családi pótléknál, egyébként ez a költségvetésből nem olvasható ki, tisztelt képviselő asszony, de amúgy tényleg az a terve a kormányzatnak, hogy a családi pótlékot az óvodába járáshoz kötjük. Ugye, jövő év szeptember 1től kötelező az óvodáztatás, kivéve szűk kör ben, ahol felmentést kaphatnak a jegyzőtől. Mint ahogy a családi pótlékot 67 éves kortól iskoláztatási támogatásnak is neveztük át, hiszen az iskolába járáshoz kötjük. Ez pontosan azért van, mert ott sikeres volt az iskolások tekintetében, ugye, 40 százal ékkal csökkentette az igazolatlan hiányzások számát. A kötelező óvodáztatásnak pedig az az alapja, hogy azt a hátrányt, amit egy elsős, iskoláskorú gyerek esetleg kénytelen elszenvedni, mivel nehezebb körülmények közül kerül az iskolapadba, sokkal hátrányo sabbak a családi körülményei, a településének körülményei, azt kívánjuk kompenzálni azzal, hogy már hároméves kortól próbáljuk az esélyt megteremteni a nehezebb, hátrányosabb helyzetű gyerekeknek is, hogy a képességeiket, a kompetenciájukat vagy a különböz ő közösségi attitűdjeiket már óvodai körülmények között, egyenlőbb esélyek mellett tudják megszerezni, 345 évesen, mielőtt iskolába kerülnének. És míg korábban sokkal nagyobb volt a hátrány egy első osztályos tekintetében, aki nehezebb körülmények közül érkezett, mint aki, mondjuk, egy jobb budai kerületből került iskolába, ezt próbáljuk ledolgozni, hogy ennek a hátránynak egy részét már a kötelező óvodáztatással hozzuk be. Ezért fontos a családi pótléknak az óvodáztatáshoz kötése, egy későbbi törvénnyel természetesen, hogy azok a szülők, akik nem figyelnek oda a gyermekükre, nem figyelnek oda a nevelésére, és adott esetben arra sem figyelnek oda, hogy iskolába járe a gyerek vagy sem, óvodáskorúaknál nem figyelnek oda, hogy elvigyék az óvodába a gyereket, és ott abból a hátrányból, ami esetleg annak a gyermeknek van, valamennyit az állam segítségével ledolgozzunk, mert ez az, amit a család adhatna meg alapvetően, valamilyen okból, rajtuk kívül álló okokból, vagy pedig hanyagságból nem tudják megadni, ne te tézze a gyermek hátrányát a szülő azzal is, hogy még az óvodába sem viszi el a gyereket. Márpedig ott, ugye, mégis kap többszöri nappali étkezést. Ugye, ön is tudja, bár ezt elfelejtette említeni, hogy míg mondjuk, 4 évvel ezelőtt 29 milliárd forintot költ öttünk a gyermekek étkeztetésére, ez az idén fölemelkedett 53 milliárdra, és tovább emelkedik 56 milliárdra a következő évi költségvetésben. Tehát tovább nő a gyermekek étkeztetésére szánt összeg, és ez nem az inflációval történő emelés volt az elmúlt négy év folyamán sem, tehát jóval jobb a gyermekek ellátása. Így hároméves kortól, ha valaki óvodába jár, általános iskolába, középiskolába jár, napi többszöri étkezéssel megkapja azt a kellő minőségű táplálékot, amit esetleg otthon nem adnának meg neki. Ezek az intézkedések, amiket ön kritikával illetett, sok esetben pont a legnehezebb, leghátrányosabb
