Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1992 középfokú oktatásra, a középfokú nevelésre több forrás fordítódik, de azt ebből kiolvasni, hogy kevesebb vagy több gimnazista, kevesebb vagy több szakmunkás képzőbe járó lesz, azt ebből nem lehet, képtelenség, hiszen ezekből a sorokból ez az információ nem tudható meg. Ami általában az önök retorikáját illeti az elmúlt hetekben, amivel azt próbálják sulykolni, hogy itt a továbbtanulás lehetőségétől bárkit el k ívánunk zárni, zárójelben teszem hozzá, hogy az idei évre felvettek száma jóval nagyobb az egyetemek, főiskolák esetében, mint a tavalyi évben, és a jelentkezők száma is nagyobb volt a felvételi eljárásban, mint az előző évben, tehát itt bővülés volt mindk ét szám, a jelentkezők és a felvettek száma tekintetében is, nos tehát, mi azt szeretnénk nyilván, ha mindenki olyan végzettséget szerezne, szerintem ebben egyetértés van, ami nyilván képességeinek, tehetségének, szándékának megfelelő, és el is tud vele he lyezkedni a munkaerőpiacon. Tehát ez egy konjunktív feltétel, mind a kettő szükséges. Ehhez mi olyan lépéseket léptünk meg az előző négy évben, amit az MSZPkormányzat nem mert, pontosan azzal, hogy a mérnökképzésre, természettudományi képzésre, informatik ai képzésre arányaiban most már jóval több fiatal jár, hiszen tudjuk, hogy ezekkel a szakokkal sokkal könnyebb elhelyezkedni, míg más, pályaelhagyókat vagy munkanélkülieket képző szakokra arányaiban most már kevesebb fiatal jár. Mi azt szeretnénk nyilván, ha minél többen szereznék meg a képességeiknek megfelelő végzettséget, csak amikor önök itt a szakmunkásokról beszélnek, és kicsit hasonló hangnemben, néha lekezelően, mint a közmunkásokról, akkor elfelejtik azt, hogy ebben az országban azért vannak nagyon sokan végzettség nélküliek. Az ő munkahelyi elhelyezkedésük szempontjából indítottuk például a munkahelyvédelmi akciótervet, ami, ön is tudja, például a képzettség nélküliek számára is járulékkedvezményt nyújt, hogy el tudjanak helyezkedni, hiszen óriási probléma az ő munkanélküliségük, az, hogy nem tudnak elhelyezkedni. És nagyon sok embernek igazából a választása nem a munkanélküliség és a kutatóprofesszorság, az agysebészet, hogy ebből a kettőből választ, hanem a munkanélküliség vagy valamilyen munka. É s ezeknek az embereknek igenis a szakképzés tud előrelépést és munkát kínálni. Senkinek nem azt gondoljuk nyilvánvalóan, hogy miután megszerez, mondjuk, egy biológuskutató diplomát, azután szakmunkát végezzen. Mi azt szeretnénk, hogy azok, akiknek a szülei , mondjuk, munkanélküliek voltak, és segélyből éltek, nincsen végzettsége a szüleiknek, nekik sincs végzettségük, ők szerezzenek szakmunkás végzettséget, nekik legyen olyan végzettségük, amivel utána el tudnak helyezkedni. (Gőgös Zoltán: Akkor is, ha tehet séges? Kaszt!) Hiszen mi azt szeretnénk, ha alacsony energiaárakkal és jól képzett munkaerővel Magyarország versenyképes lenne nemcsak KözépEurópában, de egész Európában is. Úgyhogy kérem, ne azt a hamis párhuzamot állítsák be, hogy itt valakik a PhD mell ett végeznének szakmunkásmunkát, hanem a munkanélküliségből, a reménytelenségből, a nyomorból való kitörésnek az egyik útja pontosan a szakképzés és a szakmunka a mi rendszerünkben. Az kicsit megmosolyogtató volt, hogy egy költségvetési vitában azt mondta képviselő úr, hogy az, hogy a KLIK többet vagy kevesebbet kap, az másodlagos kérdés, szerintem, ha a KLIK kevesebb pénzt kapna jövőre, mint az idén, akkor ez elsődleges kérdés lenne és a legfontosabb (Gőgös Zoltán: A KLIK nem kellene!) , és költségvetési vi tában ildomos is, hogy arról beszéljünk, hogy egyes ágazatok valóban több vagy kevesebb pénzből gazdálkodnak. Az oktatás teljes rendszere több pénzből gazdálkodik jövőre a költségvetési javaslat szerint, mint amennyiből gazdálkodott igén. Az informatikai t udáshoz való hozzáférés területén pedig azt azért fontosnak tartom, hogy nemcsak az iskolákban fognak a fiatalok 2018ra internettel találkozni, hanem minden magyar háztartásban, pontosan egy német minta alapján bevezetjük, hogy mindenkinek otthon szélessá vú internete legyen. (Gőgös Zoltán: Ingyen?) Hogyha esetleg olyan ismeretanyagokra van szüksége, amelyet az internetről tud csak leszedni, ez teljesen életszerű, korszerű, mi magunk is nyilván nap mint nap ezt használjuk, azok nemcsak az iskolában tehetik ezt meg, hanem otthon is megtehetik. Mert azokra a településekre is el fog jutni a szélessávú internet, ahol egyébként a piac nagy törvényei
