Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló:
1984 szerveződés, igaz, néha bezártsághoz vezetett, de egyben védelmet is jelentett esetleges más nacionalista törekvésekkel szemben. Ezekből a gyökerekből fejlődtek ki azon szervezetek, amelyek szerepe ma megkerülhetetlen, ha a magyarországi nemzetiségek megmaradásáról beszélünk. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy a többnemzetiségű Magyarország megmaradása a többségi nemzet számára is fontos. A magyar állam példamutató módon prioritást ad a nemzetpolitikának, példát mutatva, hogy a nemzeti eg ység kérdése összeegyeztethető az uniós politikával. Ennek a szemléletnek köszönhetően a hazai nemzetiségek jogainak biztosítása sem kérdéses, példaértékű a politikai jogok megadása területén. Ezt jómagam valamennyi alkalommal kiemelem, amikor módom van be szélni a régióban élő szerb szervezetek számára rendezett fórumokon. Az ezen jogok megvalósítására biztosított források ugyanakkor nem elegendőek. Az Országgyűlés előtt is már elhangzott az a tény, hogy hosszú évek óta nem emelkedtek a támogatások, különös en igaz ez az egyesületi önszerveződő szférában. Sőt, sajnálatos módon az e területre jutó támogatások az elmúlt tíz évben nominálértékben is csökkentek. A mindennapi életben további nehézségeket jelentett a támogatási rendszer átszervezése is. Szerencsére mára a helyzet rendeződött, az EMET, az NEFErendszerekben már nem jelentkeznek ezek a problémák. Az identitást megőrző kulturális és egyéb pályázati források rendszere átlátható és követhető a benyújtástól a program lezárásáig. A jelenlegi fő probléma a rendelkezésre álló források alacsony mértéke. Felmerül a kérdés, miért is kell a nemzetiségi közélet ezen szféráját is támogatni. Miért nem elegendő az önkormányzati rendszer fenntartása és működtetése? Erre a történelmi hagyományok mellett a válasz az, h ogy az a színesség, értékmegőrzés, amit ez a több száz vagy inkább néhány ezer nemzetiségi szervezet jelent, mással nem pótolható. A másik érv az, hogy ez az a szervezeti forma, amely lehetőséget biztosít a magyar társadalom és a nemzetiségi identitású sze mélyek találkozására, önszerveződésére. A civil szervezetek az egész társadalmat lefedik, tulajdonképpen magát a társadalmat képezik le, és miközben a társadalmat formálják, aközben saját maguk is alakulnak. A civil szervezeteket nem kötik túlzottan szigor ú jogi normák, ezért rugalmasak, gyorsan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, és hiányterületeken is pillanatok alatt képesek megjelenni. A nemzetiséget érintően a civil szervezetek munkája az anyanyelvi oktatás, ének- és zeneművészet, folklór, táncművész et, irodalmi tevékenység, színjátszás, hagyományápolás, valamint identitástudat megőrzésének elősegítésére irányul. Az önkéntesség, az érzelmi kötődés, a nemzetiségi kultúra továbbélésének biztosítása a nemzetiségi civil szervezetek meghatározó szegmensei. A nemzetiségi civil szféra szerepvállalásának jelentőségét nem a pénzügyi hatékonyság adja, sokkal inkább a szektor rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyreszabottsága, esetenként hiánypótló jellege, valamint a kormányzati feladatok rac ionalizálásának, kiszervezésének lehetősége a közösségi erőforrások mozgósításával. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kormányzat és a civil szféra együttműködése a demokrácia működésének fontos feltétele. A kormányzati szervekkel létesített közös együttműködés nem csupán gazdaságossági kérdés, hanem az adott közösség demokratikus működésének alapvető feltétele. A jelenlegi szervezeti struktúrában az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság a kormányzat azon rés ze, amely a hazai közösségekkel foglalkozik. Munkájának alapvető célja, hogy koordinálja az egyházakkal való kapcsolattartást és a hazánkban élő nemzetiségeket érintő kormányzati feladatokat, valamint elősegítse a civil szervezetek hatékony működését. Mint említettem, felszólalásom a Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját tükrözi, amely a nemzetiségi civil szervezetek létének és az identitástudat megőrzésében játszott fontos szerepének kiemelt és hangsúlyos voltát hivatott tolmácsolni.
