Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):
1960 szerénykedett, a magyar lakosság alig 9 százaléka volt az, amely rendszeresen, legalább hetente kétszer 45 percet mozgott volna. A magyar kormány céljául tűzte ki azt, hogy ezt a mutatót megváltoztatja, és szeretné elérni azt, hogy 2020ra a magya r lakosság több mint 40 százaléka mozogjon és sportoljon rendszeresen. Ennek egyik legfontosabb alapja a mindennapos testnevelés bevezetése az általános és középiskolákban, amelynek köszönhetően mára már 600 ezer gyerek sportol rendszeresen, mindennap lega lább 45 perces időtartamban. Emellett olyan utánpótlásnevelési programok indultak nemcsak a csapatsportokban, hanem az egyéb egyéni sportágakban is, amelyeknek köszönhetően az igazolt versenyzők száma az elmúlt évek során több mint kétszeresére növekedett. Örömmel látom azt, hogy a jövő évi költségvetési számok továbbra is biztatóak, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy az a létesítményfejlesztési program, amely az elmúlt években elindult, tovább folytatódjék, méltó körülményeket tudjunk teremteni gyerm ekeink számára, annak érdekében, hogy a szülők jó érzéssel, örömmel adják a gyerekeiket sportolásra abban a világban, amikor számos egyéb kihívással kell szembenézniük, az informatika világával, a nyelvtanulás kiemelt szerepével, tehát elvileg egyre kevese bb idő maradna arra, hogy a gyerekek sportoljanak. Mégis, ha ilyen körülményeket tud teremteni a magyar kormány, akkor joggal bízhatunk abban, hogy a következő években is ez a kedvező tendencia folytatódni fog. Nagyon fontos edzői életpályaprogramok indult ak el, amelyek folytatása szükséges, hiszen ne felejtsük el, a pekingi olimpián odajutottunk, hogy a magyar edzők több érmet szereztek külföldi országok versenyzői számára, mint amennyit a magyar versenyzők tudtak megszerezni. (9.10) Azt gondolom, hogy ez nem tartható tovább. Rendkívül fontos, hogy ezzel az életpályaprogrammal haza tudjuk hívni a sikeres edzőket, és a mi gyermekeinket, a mi fiataljainkat fogják tudni edzeni a későbbiekben. Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy Magyarország elsőként az Eur ópai Unióban 2011ben bevezette a társaságiadókedvezmény rendszerét. Láthatóan ennek az adókedvezményrendszernek köszönhetően az öt kiemelt csapatsportágban nagyon komoly létesítményfejlesztés tudott megvalósulni az elmúlt évek során, valamint a gyermeke k versenyeztetése is európai színvonalra emelkedett. Ezek számokban is tükröződnek, nemcsak a sportolók számának dinamikus növekedésében, hanem az elért utánpótláseredményekben is. Azt gondolom, hogy ha ez a folyamat fenn tud maradni, akkor előbbutóbb el jutunk odáig, hogy az utánpótlássikerek a felnőtt sportágak sikerére is konvertálhatóak lesznek. Úgy látom, a sport területén a jövő évi költségvetés biztosítja azt, hogy ez a fejlődés fennmaradhat, és ez a stratégiai ágazat tovább erősödhet. Nézzük a mási k fontos területet, a turizmus területét! A kormány továbbra is kiemelt ágazatként tekint a turizmusra, és komolyan számít annak munkahelyteremtő erejére is. Ne felejtsük el, 2020ig a kormány célja a teljes körű foglalkoztatás, ami azt jelenti, hogy 2010hez képest egymillió új munkahelyet fog teremteni az országban. Ebből már 430 ezer munkahely létrejött, amelynek jó részét egyébként a turizmus adja. Arra számítunk a későbbiek során, hogy továbbra is fennmarad főleg vidéken, azokon a területeken, ahol egy éb munkalehetőségek nem adódtak, hiszen olyan az infrastruktúra, olyan a környezet, amely ipar telepítésére nem alkalmas; nos ezeken a területeken a turizmus kifejezetten jó lehetőséget kínál arra, hogy bár szolgáltató szektorban, mégis fenntartható munkah elyeket teremtsen, lehetőséget teremtsen arra, hogy azokat a termékeket, terményeket, amelyek vidéken a gazdáknál előállításra kerülnek, mind a hazai, mind a külföldi közönség számára értékesíteni tudjuk. Egy olyan láthatatlan exportlehetőség rejlik ebben a területben, amelyet az országnak a következő években is ki kell tudnia használni. A számok rendkívül imponálóak, hiszen az elmúlt években meredeken nőtt a Magyarországra utazó vendégek száma, emelkedett a belföldi turizmus, és nőtt az ágazat bevételeinek mértéke is. Azt sikerült elérni 2012re, hogy a 2007es, tehát a válság előtti, a gazdasági, pénzügyi válság előtti
