Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1914 bizo nnyal meg tud cáfolni, bár ezt erősen kétlem persze. Akkor, amikor a kormány olcsóbbá szeretné tenni az energiát, és arról beszél, hogy rezsit csökkent, akkor nemrég, a költségvetést megalapozó adótörvények elfogadásakor arról szavazott az Országgyűlés, ho gy emeljük meg az energiaadóját az elektromos áramnak, a szénnek és a földgáznak. Tessék csak belegondolni! A kormány adót emel az energiánál, nyilvánvaló, hogy az adóemeléssel drágulni fognak ezek a termékek. Az is egy érdekes dolog, hogy a költségvetésne k vajon mire megy el a pénze. Egyrészről meg van hirdetve a rezsicsökkentés a lakosságnak, a szolgáltatók kötelező jelleggel föltüntetik a számlaleveleken azt az összeget, amellyel csökkent a számla a rezsicsökkentésnek köszönhetően, de az már nincs föltün tetve a számlalevélen, hogy az adófizetők pénzéből kompenzálják a veszteséget elszenvedő távhőcégeket a rezsicsökkentés miatt. Tessék csak belegondolni: évente 5060 milliárd forintot adunk az adófizetők pénzéből vissza a távhőcégeknek, hogy kompenzáljuk a veszteségeiket, azt a veszteséget, amit a rezsicsökkentéssel szenvedtek el. Mi történik? Kérem, egy elképesztő mértékű mókusvakítás zajlik ebben az országban. Egyrészről megjelenik a számlalevélen a kisebb összeg, ennyivel csökkent az adott polgár rezsije , a másik oldalon meg természetesen nőnek ennek a polgárnak az adóterhei, új adónemeket kénytelen fizetni, hiszen ezt a csökkenő nyereséget vagy ezt a veszteséget a távhőcégeknél mások adóforintjaiból pótolja ki a költségvetés. Ez sajnos tényszerűen így va n. Én magam egyébként lekértem az összes városban a távhőcégek részére kifizetett pénzt, pontosan tudom minden egyes városban, hogy hol mekkora összeggel kompenzálja az állam a távhőcégeket. Az is egy érdekes dolog, amikor az adórendszer igazságosságáról b eszélünk. Ez egy azért fontos fogalom, mert ha igazságos az adórendszer, és méltányolhatóak, teljesíthetőek a közterhek, akkor a polgárok adófizetési hajlandósága jellemezően megnő, kevesebbet kell arra az apparátusra költeni, ami beszedi az adót. De vajon Magyarországon mennyire igazságos az az adórendszer, ami kialakult? Nemrég kárhoztattam a Nemzetgazdasági Minisztériumot azért a törvénymódosításért, ami az olajcégek piacán történt: a növelt hatékonyságú művelési eljárásokban felszínre hozott kőolaj után nem kell Magyarországon egy fillér bányajáradékot sem fizetni. Tessék belegondolni! Amikor azt mondtuk a kormánynak, hogy legalább a legszegényebb családokon segítsenek, akkor, amikor az alapvető élelmiszerek 5 százalékos áfakulcsáról szóló jobbikos javas latról kellett dönteni az Országgyűlésben, a kormány ezt a javaslatot lesöpörte. A legszegényebb, legelesettebb családoknak érdekes módon nem jár 5 százalékos áfakulcs, őket nem tehermentesíti a kormány, de a másik oldalról bányajáradékot nem kell fizetni az olajcégeknek. Kinek van nagyobb érdekérvényesítő képessége ennél a kétharmados felhatalmazással rendelkező kormánykoalíciónál? Hát nem az átlagembernek, nem a legszegényebbeknek, hölgyeim és uraim! Az olajcégek el tudták azt érni, hogy nullaszázalékos b ányajáradékkal adóztassák meg őket az ilyen termelés után, a legszegényebbek pedig fizethetnek 27 százalékos áfakulcsot, világrekorder áfát, hölgyeim és uraim. Jelenleg itt tartunk. Ezt sajnos nem tudom nemzeti politikának tekinteni, mint ahogy a kormány h ívja. Az is egy nagyon fontos különbség köztünk és a kormány között, hogy milyen személyi jövedelemadórendszert vezetnénk be. A kormány egy olyan, egykulcsos személyi jövedelemadórendszert vezetett be, ami a saját gazdaságkutató háttérintézményének kimutat ása szerint az emberek 90 százaléka számára vagy semleges, vagy adótehernövekedést okoz, 10 százaléknyi munkavállaló van, aki 522 milliárd forintot kap az egykulcsos adórendszerből adókedvezmények formájában, miközben a munkavállalók 80 százaléka számára adótehernövekedés történt. Mi volt itt a jobbikos javaslat? Azt mondtuk, hogy meg kell nézni, hol erős és hol gyenge a magyar gazdaság. Mi azt látjuk, hogy a magyar gazdasági növekedést, a közjó érezhető növekedését, az életszínvonal javulását a termelőág azatok fellendítésével lehet elérni, az ipar fellendítésével, a mezőgazdaság fellendítésével és a Magyarországra külföldi jövedelmet hozó turizmus fellendítésével. Éppen ezért a Jobbik egy olyan adórendszerre vonatkozó javaslatot fogalmazott meg,
