Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1900 A másik ilyen, ehhez kapcsolódó az állattenyésztés támogatása. A vidékfejle sztési források és az FMforrások gyakorlatilag elkülönülnek, de mégis egy célt szolgálnak, ha tetszik, ha nem. Ez mind a vidéken élő emberek, gazdák és gazdálkodók feltételeihez való hozzájárulást és a biztonságos, hosszú távú gazdálkodás alapfeltételeit és a feltételeinek a javítását szolgálja. Az állattenyésztés területén tudjuk azt, hogy akár a sertéslétszám bővítése nagyon fontos, és elindult ez a program. Most már talán inkább, én úgy érzem, a másik nagy nehézipara a mezőgazdaságnak az állattenyésztés ben a szarvasmarhatartás, ami részben a tejprogramot érinti, részben a húsmarhaprogramot érinti. Nagyon fontos, hogy olyan fajtákkal, olyan technológiákkal, olyan genetikai állománnyal rendelkezzünk, illetve rendelkezünk is, amely olyan alapokat tud bizto sítani a jövő évi megszűnőben lévő tejkvótával szemben, hogy egy termelésnövekedés sem fog nekünk olyan kereskedelmi problémákat okozni, amivel az Európai Unióban több helyen is számolnak és számítanak. Itt csak megjegyzem, hogy nem is tudtuk kihasználni a tejkvóta hatását, éppen ezért fontos, hogy a magyar termelőknek e termékeit megvédjük, és minél nagyobb propagandával, minél sikeresebben tudjuk meggyőzni a fogyasztókat annak érdekében, hogy magyar terméket, magyar élelmiszert, jó minőségű magyar árut fo gyasszanak. Két rövid kérdésre szeretnék még utalni. Áfacsökkentés vonatkozásában sikeresen bevezetésre kerültek a sertéshús vonatkozásában a hasított félsertéssel kapcsolatos döntések még az elmúlt évben. Ennek hatására és ezeknek az eredményeknek a birto kában ebben az évben, mármint 2015ben ismételten gondolkodunk azon, sőt bevezetésre fog kerülni a szarvasmarha, juhágazat felpezsdítésére, illetve javítására szintén az 5 százalékos áfa bevezetése. Itt csak megjegyezni szeretném, hogy a magyar fogyasztó - és ebben komoly marketingmunkát kell végeznünk - még sem a marhahúst - és most így mondom , sem a birkahúst vagy juhhúst és sem a kecskehúst nem fogyasztja olyan mértékben, nincs olyan hagyománya, mint a sertés- és baromfihús fogyasztásának, ezért nekün k erre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, pont akkor, amikor a különböző embargós gazdaságpolitikai, piacpolitikai intézkedések sújtják a magyar termelőket, a magyar gazdákat. Tehát nekünk sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk erre, ha már be tudj uk vezetni, ami egy óriási lehetőség a gazdaság és a kereskedelem tisztításában, fehérítésében, hogy ezeknek a húsféléknek a fogyasztására sokkal nagyobb hangsúlyt és figyelmet kell fordítanunk. A másik hasonló jellegű kérdés, hogy a beszerzési és értékesí tő szövetkezetek vonatkozásában az iparűzési adó elengedésére van lehetőség; a javaslat és az adótörvény úgy rendelkezik, hogy ezek a szövetkezetek gyakorlatilag nem fognak iparűzési adót fizetni. Ez egy nagy könnyebbség az e szervezeteken belül működő gaz dálkodóknak, gazdálkodói szervezeteknek, illetve természetesen mindenkinek, akik e szövetkezeteken belül működnek. Én hiszem, hogy e két példával, illetve néhány gondolattal fel tudtam hívni a figyelmet arra, hogy az agrárágazatban, a vidékfejlesztésben a lehetőségeink szerintem kimeríthetetlenek, éppen ezért fontosnak tartom, hogy ezekkel a fejlesztéspolitikai elvekkel, illetve azokkal a konkrét pénzügyi folyamatokkal, tervezésekkel, kiadásokkal, bevételekkel tervezve ennek az ágazatnak a munkahelymegtartó képességét, ugyanakkor új, biztos terméket előállító piacnak a feltételeit biztosítani tudja. És bízom abban, hogy ezen belül a költségvetés is elfogadásra kerül, nemcsak az agráriumé, hanem a teljes magyar 2015. évi költségvetés. Köszönöm szépen megtiszt elő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Most a Jobbik képviselőjének, Magyar Zoltán képviselőnek adom meg a szót. Tessék! MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ez az ötödik alkalom, hogy költségv etési vitán módom van részt venni. Visszanéztem néhány kormánypárti hozzászólást az elmúlt évekből; igazából teljesen mindegy, hogy melyik évből, mert ugyanazok a hangzatos szlogenek hangoztak el, hogy a következő év az elrugaszkodás éve, a fejlődés éve, a kitörés éve, és
