Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1892 önkormányzatok ezzel a költségvetéssel vagy sem. Azt gondolom, hogy eddig is kibírták és ezután is kibírják, jó a költségvetés nekik, jó a feladatfinanszírozás. Egyetlen dologban értünk egyet, az pedig a kistelepülések polgármestereinek a fizetése kérdés e, ebben egyetértünk, hogy ezen változtatni kéne. Mindaddig, amíg azt hallom, hogy nagyvárosban egy képviselőnek több a fizetése, mint egy kistelepülési polgármesternek, addig ezt igazságtalannak tartom. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen. Sallai R. B enedek képviselő úrnak csak azután tudok szót adni majd két percben, hogyha előtte Banai Péter Benő államtitkár úrnak adok szót. Sallai R. Benedek képviselő úrral a kétperceseknek ez a köre be is fejeződik, utána visszatérünk majd a rendes felszólalásokra. (16.00) BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több olyan megfogalmazás hangzott el, amit, azt gondolom, hogy pontosítani szükséges. Ha megengedik, Hegedűs Lorántné képviselő asszony mondataival kezdem. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kettős beszédet, orwelli beszédet említett. Azt gondolom, hogy beszéljenek először is a számok. A helyi önkormányzatok gazdálkodását tekintve 1300 milliárd forint került átvállalásra az önkormányzatoktól. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Tényszerűen: ez az első év, amikor a helyi önkormányzatok adósság nélkül kezdik meg a működésüket. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly segítség a helyi önkormányzatoknak. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Képviselő asszony, engedje meg, hogy akkor ismét tényszámokat mondjak a helyi önkormányzatok gazdálkodását illetően. A helyi önkormányzatok nagyon jelentős deficittel zártak a régmúlt időszakban. Nézzük meg a számokat, és azt látjuk, hogy az elmúlt években ez a helyi önkormányzati rendszer szufficitbe, többletbe fordult át. Nyilván ebben a többletben érdemi szerepe volt az adósságátvállalásnak is, és azoknak az új szabályoknak, amelyek az államhoz hasonlóan a helyi önkormányzat oknál is egy felelős gazdálkodást követeltek meg. A szabályok mellett pedig igen, a kormány segített, nemcsak az adósságok átvállalásával, hanem egy új finanszírozási rendszer kialakításával, amely 2013tól működik. Nézzük meg azt, hogy ebben a finanszíroz ási rendszerben az előttünk lévő 2015ös költségvetési javaslat milyen változtatásokat tartalmaz! Számos esetben a normatívák növelését látjuk, például a gyermekétkeztetés területén. Ami pedig a foglalkoztatási adatokat illeti, azt gondolom, hogy mind a ma gyar Statisztikai Hivatal, mint az Európai Unió statisztikai szervének adatai egyértelműek: a foglalkoztatás egyértelműen bővül Magyarországon, hál’ istennek, azt gondolom, hogy ennek örülnünk kell, és igen, ehhez kapcsolódóan segélyre, hál’ istennek, keve sebb forrást kell fordítsunk. Ami a béreket illeti: megint engedjék meg, hogy szigorú, tényszerű adatokat említsek, és ismét ne csak magyar adatokat, hanem az Európai Unió statisztikai szervének adatait. Ebből az látszik, hogy Magyarország az elmúlt évekbe n Európa legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, azt mondom, hogy az állam rendbe tette a pénzügyeit. Megnézhetjük ezeket a nyilvános adatokat, én is szoktam említeni, volt hat év a 2000es évek köze pén, amikor a 27 tagállamból Magyarországon vagy a legnagyobb, vagy a második legnagyobb volt az államháztartás hiánya. Ebből a kezdő pozícióból értük el azt, hogy 3 százalék alatti a hiány, nemcsak a magyar kormányzat szerint, minden elemző szerint, és ér tük el azt, hogy az elmúlt három évben folyamatosan csökken az adósság, úgy, hogy erre Európában három ország volt képes. Az a kérdés, hogy mik voltak azok az eszközök, amikkel ezeket az eredményeket elértük. Azt kell mondjam, hogy szemben Európa számos or szágával, a közszféra béreit a magyar kormány nem
