Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - FUZIK JÁNOS szlovák nemzetiségi szószóló:
1859 Sőt, a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban ugyanúgy! Változatlanul, gyakorlatilag 2008 óta, immár nyolc esztendeje! Mintha az országos nemzetiségi önkormányzatok fölött megállt volna az idő. Pedig nem áll t meg! Az említett, legutóbbi nemzetiségi országjelentés 2013ban 59 olyan oktatási, kulturális és egyéb intézményt tart számon, amelynek fenntartója a 13 országos nemzetiségi önkormányzat valamelyike. Azóta ez az impozáns szám tovább bővült, hiszen az Ors zágos Szlovák Önkormányzat átvette a tótkomlósi és a budapesti szlovák iskola fenntartói jogát, a Szerb Országos Önkormányzat ugyancsak a fővárosi szerb iskola fenntartását. Folytathatnám a felsorolást, de a tisztelt Ház nemzetiségi szószólótársaimtól még részletesebb információkat kaphat az országos nemzetiségi önkormányzatok gyarapodó intézményrendszeréről, amelyet természetesen további, újonnan alapított vagy fenntartásra átvett kulturális intézmények - színházak, kutatóintézetek, múzeumok, könyvtárak, d okumentációs és kulturális központok - is gazdagítanak. Szolgálva legalapvetőbb nemzetiségi törekvéseinket és az ország Alaptörvényében garantált jogaink érvényesítését, nemzetiségi identitásunk szabad megélését, kultúránk és nyelvünk ápolását, anyanyelvű oktatásunk fejlesztését. Ezért vélem úgy, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiájának s ennek kapcsán az utóbbi évtizedben tapasztalható pozitív minőségi változásoknak a legfőbb letéteményesei éppen az országos nemzetiségi önkormányzatok. M indezek tükrében pedig nagyon lehangoló és dermesztő az az állókép, amely a központi költségvetési támogatásuk stagnálásában elénk vetül. Raimondo Montecuccoli olasz származású osztrák császári hadvezér állítólag már a XVII. században kifejtette, hogy a há borúhoz három dolog szükségeltetik: pénz, pénz és pénz. Természetesen a háborúval nem szívesen példálózunk, különösen a jelenlegi, hosszú ideje feszült ukrajnai helyzetben nem, amely több hazai nemzetiségünket, de főként a Kárpátalján élő nemzetiségeket is tragikusan érintheti. Ám temérdek pénz nemcsak a háborúhoz kell, a békés építkezéshez is szükséges, elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér biztosítása. Bizottságunk megítélése szerint éppen ennek a hiánya idézte elő azt a vészhelyzetet, amelyben egyes országos nemzetiségi önkormányzatok teljesítőképességük határához értek. És itt elsősorban nem arról van szó, hogy a nemzetiségükért érzett felelősség és tenni akarás hevében olyan feladatokat vállaltak volna, amelyek meghaladják az erejüket és lehetőségei ket. Azzal nem számoltak, hogy minden egyes átvett vagy újonnan alapított kulturális intézmény, minden egyes megmentett és általuk fenntartott nemzetiségi iskola idővel hatványozottan növeli majd az adminisztrációs teendőiket és kötelezettségeiket. Nem gon dolták, hogy önálló hivatalt kell majd működtetniük, ráadásul költségvetési szervként, a megfelelően képzett hivatalvezető mellett gazdasági vezetőt, belső ellenőrt, könyvvizsgálót is kell majd alkalmazniuk. Azt pedig maguk sem hitték volna, hogy az államt ól és a települési önkormányzatoktól átvállalt feladatok fejében éveken át tulajdonképpen a mai napig egyetlen fillér költségvetési támogatáskiegészítést sem kapnak. És akkor még nem beszéltünk a sok ezer óvodás, iskolás és pedagógus közétkeztetésének szi gorú és bonyolult közbeszerzési eljárások útján történő biztosításáról, vagy szerencsés esetben az intézményi épületek felújításának lehetőségéről, amelyek több száz milliós hazai és európai uniós projektek révén valósultak meg. A jól ismert adminisztráció s kötelezettségek mellett. Ahogyan az állami feladatként átvállalt nemzetiségi tankönyvek és taneszközök megjelentetésének kétfordulós európai uniós, úgynevezett TÁMOPprojektje is zajlott, illetve jelenleg is zajlik még, milliárdos nagyságrendben, részben országos nemzetiségi önkormányzati szervezési önerővel. A Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagjai egyetértettek abban, hogy a húr már nem feszíthető tovább, a kialakult helyzet megoldásért kiált. Felvettük a kapcsolatot a 13 országos nemzetiségi ö nkormányzattal, és konkrét költségvetési javaslatokat kértünk a problémák megoldására. Örömünkre szolgált, hogy az így kidolgozott tervezetünket - amely más, később említendő területeket is érint - megértéssel fogadták a kormány és a parlamenti frakciók ké pviselői. Így reményünk szerint a 2015. évi központi költségvetésben a közel egy évtizedes stagnálás után
