Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1854 Eximbank: 18 plusz 23 milliárd forint. Egy újabb állami cég, ami nyeli az adófizetők pénzét. A külgazdasági kalandok, a támogatások és a veszteségek ennyibe kerülnek nekünk. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlanvásárlásai; ez is szerepel a költségvetési javaslatban: 23 milliárd forint. Az állami vagyonkezelő forrásai tovább bővülnek, hogy nagyszabású ingatlanügyleteket hajtson végre. 23 milliárd - feleslegesen. Beruházásösztönzési célelőirányzat: 13, 4 milliárd. E rövid felsorolás után arról szeretnék szólni, hogy milyen kiutat lát az LMP, milyen módosításokkal lehetne javítani a helyzeten. Az első és legfontosabb az oktatás elvett forrásainak a visszapótlása és az oktatás fejlesztése. A közoktatás műk ödési, fenntartási költségeit százmilliárdos nagyságrendben kellene emelni, hogy esély legyen egy minőségi rendszer kialakítására. Ugyanez igaz a felsőoktatásra is. Az LMP külön programra is javaslatot tesz a vidéki főiskolák megmentése és fejlesztése érde kében. Elindulna a 2008 óta változatlan felsőoktatási bérek emelése is. Erősítenénk az innováció hazai támogatását, fokuszálva a jövő technológiáira, mert látnunk kell, hogy minőségi oktatás csak felkészült és megfizetett munkatársakkal lehetséges. Az LMP rendezné a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő nem pedagógus végzettségűek bérét is, akik kimaradtak a pedagógusbéremelésből. És ha már itt tartunk, nem maradhatnak ki a közszféra dolgozói sem, az ő illetményüket sem emelték sok éve. De valójában csele kvésre van szükség minden területen. Integrált óvoda, bölcsődefejlesztések kellenek, és az állami napközik támogatásának emelése, hogy a már fiatalkorban jelentkező hátrányok csökkenjenek. Minden térségre ki kell terjeszteni a korai fejlesztő szolgáltatás okat. A hátrányos helyzetű térségek érdekében ki kell építeni az utazó fejlesztő- és gyógypedagógushálózatot. A felnőttoktatás erősítése is központi kérdés. Ez az alternatívája a mindent elborító közmunkaprogramnak. Azt gondoljuk, hogy mindenkinek joga va n az értelmes és megélhetést biztosító munkához. Az állam feladata, hogy ebben segítsen, nem pedig az, hogy olyan kényszermunkába kényszerítsen mindenkit, aki állását elveszti, ahonnan nincs visszaút. Vissza kell fordulni az egyre grandiózusabb közmunkapro gram zsákutcájából. Első lépésként vissza kell adni azokat a képzési támogatásokat, amiket most csökkentenek. A munka nélkül lévőknek kapniuk kell átképzést, segítséget egy új területen való elhelyezkedéshez. 2010 óta még nem volt ilyen alacsony a hazai fo rrás az elhelyezkedést segítő aktív munkaerőpiaci eszközökre. A tavalyi források fele jut munkanélküliek képzésére, munkatapasztalat szerzésére, vállalkozóvá válására, bértámogatására, a kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtési támogatásaira. A sza k- és felnőttképzési támogatásokat is durván, közel egyharmaddal megvágja a kormány. Az alulfizetett közmunka csak tartósítja a szegénységet, és közben semmilyen segítséget nem ad az abból való kitörésre. Ahhoz, hogy az átképzéseknek, segítő szándéknak ért elme legyen, új munkahelyekre van szükség fenntartható, válságálló szektorokban. Ezt nem először mondjuk és nem is utoljára. A felesleges stadionépítések és az országnyomorító Paks II. helyett zöldgazdaságfejlesztésre és közösségi gazdaságépítésre van szük ség. Egy zöldberuházási alap a jövő iparágaiba történő beruházást támogatná, elsősorban a megújulóenergiaipar fejlesztését és a lakossági épületenergetikai fejlesztéseket. Az ilyen beruházások több tízezer munkahelyet teremthetnek tartósan, és az állami f orrások többszörösét tudnák megmozgatni. Egy ilyen célú alap a hagyományos munkahelyteremtő programokat jelentősen meghaladó munkahelyteremtő képességgel bír, ami a beruházások magas munkaerőintenzitásának és alacsony importigényének köszönhető. A hatások pedig hosszú távúak, hiszen a megtakarított energiaköltségek hosszú távon élénkítik a hazai belső keresletet. Ez a fenntartható rezsicsökkentés. De szükség van egy közösségi gazdaságfejlesztő alapra is, ami alternatívája lehet a zsákutcás közmunkának. A k özösségi szükségletek kielégítése céljából létrejött gazdasági egységek támogatása
