Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1840 nem abból a nagyon mély pontból kellene a gazdaságot felemelni, ahova önök juttatták. (Lukács Zoltán: Még több sertéstelepet!) Azt látom, hogy a szocialisták még a költ ségvetési törvény vitája során is szimbolikus vitákat folytatnak velünk. (Lukács Zoltán: Bizony, ilyenek vagyunk!) Meggyőződésem, hogy a szocialisták vezérszónokának leghangsúlyosabb mozzanata nem itt a pulpituson történt, hanem amikor két képviselőnő beho zott két zászlót az egyébként rengeteg zászló mellé, aztán a teremőrök ezt eltávolították. Még egy költségvetés vitája során is szimbolikus vitákat folytatnak, ahelyett, hogy lényegi kérdésekről akarnának ilyenkor beszélni. Nemzethalált vizionálnak, ugyana kkor tudják jól, hogy csak három választás volt ebben az országban, megmérték az önök gondolkodását a választók, és háromszor utasították el önöket elég nagy arányban, kétharmados arányban. Ugyanis amikor költségvetésről beszélünk, hiába akarnak önök szimb olikus kérdésekről beszélni, ezeket a kérdéseket, amelyekről itt beszélünk, értik a választók. Lehet, hogy ennek a bonyolult törvénynek, vaskos törvényről van szó, a teljes összefüggésrendszerét a választó nem érinti, de sok lényegi kérdést minden választó megért. Akkor is megérti ezeket az ügyeket, ha önök megpróbálják félretájékoztatni őket. Ennek a legjobb példája Tóbiás képviselő úr megszólalása volt a kafetéria kapcsán. Elfogadtuk az adótörvényeket. Mindannyiunk számára vilá gos, hogy a kafetéria szabályrendszere semmilyen módon szinte nem változik (Dr. Harangozó Tamás Attila: Szinte!) , erre itt azt hallottuk Tóbiás képviselő úrtól, hogy felforgatjuk ezt a rendszert. Ezért mondom itt el a televíziónézőknek is, hogy a változás mindössze annyi, hogy 500 ezer forint helyett 50 ezer forinttal kevesebb kafetériához jutnak azok a kevesek, akik eddig 500 ezerhez jutottak. 200 ezer forintig - a dolgozók, a közszolgák jó része ebbe a kategóriába tartozik - semmi nem változik a kafetéria ellátásban. Fölötte SZÉPkártyára fordíthatják a cégek, a vállalatok a kafetériarendszert a dolgozók számára. Mit akart a kormány jelezni? Beszéljünk erről is teljesen világosan! A kormány hosszú törekvése az, hogy ne jegyeket kapjanak a dolgozók, a kafeté riát így is érthetem, hanem bért kapjanak. Ezért teszünk jelzéseket arra vonatkozóan, hogy az emberek zsebében egyre több bért szeretnénk látni. Lehet, hogy gyors volt ez a lépés, amire eredetileg a kormány elszánta magát, amikor változtatni akart ezen a r endszeren, de nem tesszük, az Országgyűlés ezzel nem értett egyet, tehát azt tudom mondani a televíziónézőknek és önöknek, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy a kafetéria rendszere semmilyen módon nem változik (Dr. Harangozó Tamás Attila: Szinte!) érd emben a következő évben. Ezek után térjünk rá az előttünk lévő törvényjavaslatra, amelyről már eddig azt állítottam, hogy ez a legfontosabb törvény, amelyet az Országgyűlés egy adott évben tárgyalni tud. Miért gondolom a legfontosabbnak, sok más törvény fo ntosságát is elismerve? Mert erről azt gondolom, hogy egy ilyen törvény a kormány társadalompolitikai filozófiáját mutatja meg, itt igazolja a kormány azt, hogy amire a választóktól felhatalmazást kapott, azt költségvetési eszközökkel is teljesíteni akarja . Más szóval, azt is mondhatnám, hogy a költségvetési törvény megmutatja azt, hogy a jövedelemmel rendelkező különböző jövedelemtulajdonosok között milyen átcsoportosításokat kíván nyilvánvalóan politikai célokkal az állam végrehajtani, az állam mint jöved elemtulajdonos, a vállalatok mint jövedelemtulajdonosok és a magánszemélyek mint jövedelemtulajdonosok között. De talán egy másik metszetben vizsgálva ezeket a kérdéseket még jobban megvilágíthatják a kormány szándékát, ha azt nézzük, hogy különböző társad almi csoportok között milyen jövedelemátcsoportosítás történik egy költségvetési törvényben az adótörvények és a támogatáspolitika felhasználásával. Azt fogom vizsgálni a megszólalásaim során, hogy a legizgalmasabb társadalmi csoportokat, a középrétegeket, a nyugdíjasokat vagy a nehéz helyzetben lévőket hogyan értékeli a következő évi költségvetés. Mielőtt ezekre az eszmefuttatásokra sort kerítenék, azt kell előre rögzítenem, hogy az Állami Számvevőszék is vizsgálta azt, hogy a költségvetési törvény megfele le az Alaptörvénynek, megfelele az államháztartási törvénynek, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvénynek,
