Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1803 ELNÖK : Köszönjük szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP: „Ők élnek Pannóniában” címmel. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szé pen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szíves elnézésüket kérem, nem szeretnék visszaélni az idejükkel, mert az „Ők élnek Pannóniában” címet dr. Varga Zoltán egyetemi tanártól, a Debreceni Egyetem kiváló tudós- és tanáremberétől kölcsönöztem, aki ism eretterjesztő művében tette meg azt, hogy az európai uniós csatlakozást követően bemutatta Magyarország élővilágának azt a részét, amellyel egyedülállóan gazdagítottuk az Európai Uniót. Korábbi felszólalásomban egyszer már felhívtam képviselőtársaim figyel mét azokra a szobrokra és művészeti alkotásokra, amelyek körbeveszik itt a folyosót a Parlamentben, amelyek soksok iparosembert mutatnak be. Sajnos, az volt a véleményem, hogy viszonylag túl kevés szó esik a magyar emberekről és a Magyarországon élő állam polgárok gondjairól, de most egy olyan csoportot szeretnék megemlíteni, bemutatni és a jegyzőkönyv számára dokumentálni, amelyről még kevesebb szó esik. Ez pedig Magyarország igencsak sebezhető élővilága és természeti értékei, fokozottan védett és védett f ajai. Miután sajnos olyan szomorú benyomások vannak, s nemcsak a sajtóban, hanem parlamenti képviselőként is azt tapasztalom, hogy a természetvédelem egyre hányatottabb sorsba keveredik, ugyanakkor nem nagyon látjuk azt, hogy ezek a fajok bármilyen szempon tból élveznének bármilyen szempontot a törvényhozásban. Ezért gondoltam azt, hogy a döntések túlnyomó többségét önállóan meghozó kormánypárti képviselőtársaimnak egy rövid listát olvasok fel Magyarország fokozottan védett állatairól, hogy legalább halljana k ezekről, hogy mire van közvetlenül hatással a kormányzás. Csíkos szöcskeegér, csonkafülű denevér, északi pocok, farkas, hiúz, hosszúszárnyú denevér, kereknyergű patkósdenevér, nagy patkósdenevér, nagy fülű denevér, nyugati földikutya, óriás korai denevér , piszedenevér, tavi denevér és vidra. A fokozottan védett ingolák fajából a dunai ingola és a tiszai ingola. A fokozottan védett halfajok közül megemlítem, hogy halljanak ilyenekről is: dunai galóca, lápi póc, magyar bucó, német bucó, Petényimárna. A fok ozottan védett hüllők tekintetéből a haragos sikló, a pannon gyík és a parlagi vipera az, amelyekről aligalig vesznek tudomást a döntéseik során. Állatvilágunkban a legszembetűnőbbek nyilvánvalóan a fokozottan védett madárfajok. Ezek közül azok a fokozott an védettek, amelyeknek időnként figyelembe kéne venni az ökológiai igényeit: a bakcsó, a barátkeselyű, a barna kánya, a batla, a békászó sas, a borzas gödény, a bölömbika, a cigányréce, a császármadár, a csíkosfejű nádiposzáta, a darázsölyv, a dögkeselyű, az Eleonórasólyom, az északi sólyom, a fakó rétihéja, a fattyúszerkő, a fehér gólya, a fehérhátú fakopáncs. További madárfajok: a fehérkarmú vércse, a fehérszárnyú szerkő, a fekete gólya, a fekete sas, a feketeszárnyú székicsér, a Feldeggsólyom, a gólya töcs, a gulipán, a gyöngybagoly, a gyurgyalag, a halászsas, a hamvas rétihéja, a haris, a héjasas, a hóbagoly, a kanalasgém, a kék vércse, a kékcsőrű réce, a kerecsensólyom, a kerti sármány, a kígyászölyv, a kis csér, a kis héja, a kis kárókatona, a kis kó csag, a kis lilik, a kormos szerkő, a kövirigó, a kuvik, a lilebíbic, a márványos réce, a nagy fülemüle, a nagy goda, a nagy kócsag, a nagy póling, a nagy sárszalonka, a parlagi sas, a piroslábú cankó, a pusztai ölyv, a réti fülesbagoly, a rétisas, a rezne k, a rózsás gödény, a szalakóta, a széki lile, a székicsér, a sziki pacsirta, a szirti sas, a tavi cankó, a törpegém, a törpesas, a törpe vízicsibe, a túzok, az ugartyúk, az uhu, az uráli bagoly, az üstökösgém, a vándorsólyom, a vékonycsőrű póling, a vízir igó, a vörös gém, a vörös kánya és a vörösnyakú lúd. Magyarország fokozottan védett állatfajainak, illetve gerinces fajainak a listáját hallották. S amellett, hogy Magyarország állampolgárainak a sokaságáról feledkezik meg a parlament a mindennapi munkája során soksok esetben, ezek azok a fajok és az ezekhez kapcsolódó életközösségek, amelyekről még gyakrabban esik megfeledkezés a jogszabályalkotás során, holott ezek ökológiai igényeit és élőtereit alapvetően érinti a döntéshozás.