Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
1790 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy a Jobbik nem támogatja a társulási szerződés ratifikálását. (Gyöngyösi Márton: Nem ezen fog múlni!) Úgy hiszem, ezzel a képviselőtársaim elszalasztanak egy olyan lehetőséget, hogy a társulási szerz ődés ratifikálásával elősegítsék Ukrajna demokratikus átalakítását. A magyar nemzeti érdek az, hogy ne része vagy okozói legyünk ennek a konfliktusnak, hanem elősegítői a megoldásnak. Elsősorban itt nemcsak a diplomáciai tárgyalásokra gondolok, hanem arra, hogy ez a társulási szerződés, amely előttünk van, nem egy végcél. Ez egy lehetőség, ez egy eszköz, pusztán eszköz arra, hogy Ukrajna betartsa azokat az európai normákat, amelyeket még közel sem százszázalékosan tart be, az emberi jogokat vagy a kisebbség i jogokat. Hogyan akarjuk mi Ukrajna demokratikus átalakulását segíteni, ha ezt az eszközt nem használjuk fel? Ha nincs társulási szerződés, meggyőződésem, Ukrajnát visszalökjük oda, ahonnan elindult, elvesszük a lehetőségét annak, hogy a pozitív átalakulá snak, amely lépésről lépésre talán kialakul, valamikor vége lehessen. Nincsenek illúzióim az ukrajnai átalakulással kapcsolatban. Magyarország vagy a középeurópai országok esetében több mint 20 év kellett ahhoz, hogy elérjünk az integrációnak egy fokára. U krajna esetében talán 40 év kell. De mégis a kezdő lökést meg kell adni ennek az országnak, hogy próbáljuk meg ezzel is a megoldást keresni és ne okozni a további problémákat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Ismételten megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalót nem látok. Ezzel az általános vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, kíváne reagálni. (Magyar Levente: Igen.) Öné a szó, parancsoljon! MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Először is engedjék meg, hogy kifejezzem afeletti örömömet, hogy azon előzetes várakozásom nagyjábólegészében beigazolódni látszik, hogy messzemenő támogatást élvez ez az ügy. Ha jól számolom, a három, ma tárgyalt társulási megállapodás vonatkozásában a támogatottsági arány 14:1, ha a Jobbik, legalábbis ezt veszem ki a képviselő úr szavaiból, valóban nem fogja támogatni az uk rán társulási megállapodást. Ez nem egy rossz arány, mutatja azt, hogy majdnem külpolitikai konszenzus övezi ezt a nagy jelentőségű ügyet. Ami a konkrét kritikák és meglátások vonatkozásában adandó válaszokat illeti, szeretnék tételesen végigmenni a komoly an vehető felvetéseken legalábbis. Ami a legitimációt illeti, tisztelt képviselő úr, szeretném arra emlékeztetni, hogy tavaly novemberben, amikor a vilniusi csúcsra készülve az ukránok az utolsó pillanatban bejelentették, hogy nem írják alá végül is a társ ulási megállapodást, akkor ez a szöveg és maga az aláírási aktus teljesen elő volt készítve. Gyakorlatilag a helyszínen derült ki, hogy nem fog sor kerülni az aláírásra. Nyilván itt egy sor tényleges vagy vélelmezhető okot fel lehet sorolni a háttérben. Mi ndenesetre egyszer az ukrán állam, az ukrán kormány eljutott már oda - és egy túlzott Nyugatbarátsággal semmiképpen nem vádolható kormány , hogy megköti ezt a szerződést, amitől az utolsó pillanatban, szó szerint az utolsó pillanatban álltak el. A másodi k meglátásom ezzel kapcsolatban, hogy semmiképpen nem a Magyar Országgyűlés, vagy a magyar kormány feladata az, hogy egy, a nemzetközi politikai élet szuverén szereplőjének belső döntéshozatali mechanizmusait bírálja, vagy bármilyen módon a hivatalos állás pontját egyegy országnak megkérdőjelezze azon jogalapon, hogy az nem egy legitim álláspont, nem tükröz társadalmi támogatottságot. Ha Ukrajna kilép a nemzetközi színtérre azt mondván, hogy szeretne megállapodást kötni, akkor mi ezt úgy vesszük, mint egy h iteles, egy - még egyszer mondom , a nemzetközi élet szuverén, önálló szereplőjének álláspontját, amelyet, amennyiben ez egybeesik a
