Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1785 megkérdőjeleződik ennek a folyamatnak a legitimitása. Ezért ez az eg yik okunk arra, hogy ne tekintsük ezt a folyamatot legitimnek, és elutasítsuk ezt a társulási szerződést. A másik okunk erre még egyértelműbb és talán még fontosabb, hiszen itt is utalás történt arra, hogy mit tartalmaz ez a társulási szerződés. Ugye, enne k a társulási szerződésnek az aláírásával a felek kimondják azt, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és a közösségi jogokat is. És kérdezem én: el lehet mondani Ukrajnáról azt, hogy az emberi és a közösségi jogokat akár csak icipici mértékben is fi gyelembe vette a megalakulása óta? Azt kell mondjuk, ki kell mondjuk azt, hogy Ukrajna a fennállása óta lábbal tiporta az emberi és a kisebbségi jogokat, az önrendelkezés jogát megtagadta a területén élő kisebbségektől, az őshonos kisebbségeket megfosztott a a nyelvhasználat jogától, és megfélemlíti őket szélsőségesen soviniszta politikájával, ami jellemzi az ukrán kormányt megalakulása óta. Különösen azt az ukrán kormányt, amelyik a február 21i puccs után regnál Ukrajnában. Szeretnék arra emlékeztetni, hog y mi volt az ukrán parlamentnek, a radának az első intézkedése azután, hogy február 21én puccsal megdöntötték a Janukovicskormányt. Ha nem emlékeznének rá, elmondom: a nyelvtörvény visszavonása, amelyik soha nem volt működésbe helyezve, soha nem volt egy működő nyelvtörvény, mégis, papíron jól mutatott. És ha megvalósították volna Ukrajnában, akkor az a nyelvhasználati jogot biztosította volna kielégítő módon a kisebbségek számára, azonban nem volt érvényben ez a nyelvtörvény, és még ezt is visszavonta az ukrán parlament, első intézkedéseképpen. Ez nemcsak a 200 ezres magyar kisebbséget érinti Ukrajnában és Kárpátalja területén. Természetesen számunkra ez az elsődleges nemzeti érdek, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeiért kiálljunk, és az ő jogaikat megvé djük, biztosítsuk. De ugyanígy sérti ez az Ukrajna területén élő ruszin, román, lengyel és a nagyon nagy számú orosz kisebbség jogait is. Ennek a nyelvtörvénynek a visszavonásával Ukrajna bebizonyította azt, hogy az emberi és a közösségi jogokat a legkiseb b mértékben sem tartja tiszteletben. Azóta azonban Ukrajna nemcsak ilyen adminisztratív lépésekkel lép fel a kisebbségek ellen, hanem nyíltan, a nemzetközi jog által tiltott fegyverekkel is hadat visel saját állampolgárai ellen, és próbálja Ukrajnában a ki sebbségeket elnyomni, ellehetetleníteni. Az ukrán központi választási bizottság - ugye, nemrégiben, októberben voltak Ukrajnában választások - megszegte a hatályos törvényt, és változatlanul hagyta a választási körzethatárokat, így a kárpátaljai magyarságo t megfosztotta attól a jogától, hogy saját maga válasszon képviselőt a radába az októberi parlamenti választásokon. A magyar kormány pedig ahelyett, hogy felemelte volna a hangját, használta volna a vétót, csak hangzatos szavakat használt. Elmondta, hogy m ennyire kiáll a kisebbségi jogokért Ukrajnában, mennyire védi meg a kárpátaljai magyarságot, de semmit nem tett annak érdekében, hogy Ukrajnában végre magyar képviselő, a kárpátaljai magyarok által közvetlenül megválasztott képviselő ülhessen be a radába. Ehelyett szemet hunyt egy olyan arcátlan kompromisszum felett - holott volt rá előzetes ígéret Porosenko és a KMKSZ között , hogy egy ukrán párt listáján, elárulva a magyar nemzeti érdekeket Kárpátalján, beüljön egy képviselő egy ukrán pártnak a listáján a radába. A magyar kormány ehhez asszisztált, és nem érvényesítette a nemzeti érdekeket, nem lépett fel Ukrajnával szemben, és nem vitte ezt a problémát Brüsszelhez, ha már ugye európai uniós csatlakozásról és társulási szerződésről beszélünk. Magyarország nak Brüsszelben is keményebben ki kellene állnia Porosenko soviniszta rezsimje ellen és a kárpátaljai magyarok érdekeiért. A rendszerváltás óta Magyarországon sajnálatos módon olyan kormányok regnálnak, amelyek teljesen naiv módon azt képzelik, hogy az eur ópai uniós integráció és az európai uniós integrációs folyamat megoldja a határon túli magyarság problémáit. Beszélnek itt emberi jogokról, közösségi jogokról, meg arról, hogy majd ha mindannyian megtérünk Brüsszel kebelére, akkor ezek a problémák majd meg oldódnak. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az Európai Unió szemrebbenés nélkül tűri azt, hogy a Benešdekrétumok teljesen változatlanul éljenek a közösségen belül; hogy Szlovákiában olyan
