Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája
1780 ratifikálásának. A moldáv társulási szerződés egyben egy társulási hullám része is, hasonló az ukrán és grúz megállapodásokhoz. Újabb példát látunk arra, hogy a sokszor szidott és temetett Európai Unió továbbra is az egyetlen életképes, perspektívát kínáló integrációs forma a kontinens közep ének államai és népei számára. Újabb példát szolgáltat Moldova arra, hogy a felzárkózás, a felemelkedés útja továbbra is Nyugatra vezet. Moldova társulása, amely hosszabb távon teljes jogú uniós tagsággal kecsegtet, nem pusztán területileg nö veli az európai érték- és jogrendet magukénak valló országok közösségét, nemcsak növekszik és gyarapodik ez a klub, amelynek tagja immár tíz éve vagyunk, de erősödik is. Minél több országban válik uralkodóvá a jogállamiság és a demokrácia a kontinensen, an nál több szál fűzi össze Európa nemzeteit. Ha felidézzük, hogy az Európai Unió megalapításának és létezésének legfontosabb indoka a béke, a szabadság és a gyarapodás biztosítása volt, akkor elmondhatjuk, hogy Moldova társulása jól szolgálja e célokat. A bé ke ígérete nekünk talán már megfoghatatlan szlogennek tűnik, de Moldovában egészen biztosan sokkal többet jelent ennél, hiszen az ország keleti részét, a Dnyeszteren túli területet fegyveres szakadárok ellenőrzik. Ha Moldova a társulással a fejlődés útjára lép, ha az eredmények érezhetők lesznek, nagyon nehéz lesz a szakadár kommunista skanzenországokban fenntartani a katonai diktatúra vonzerejét. Ha Moldova és persze Ukrajna sikeres lesz a társulást illetően, akkor újabb és újabb népek, területek, országok fogják követni példájukat, az európai utat. Mi következik ebből? Az, hogy a fejlettebb Nyugat, a már teljes jogú uniós tagállamok felelőssége és alapvető érdeke a társulási megállapodások sikere. Jól tudjuk, hogy pusztán a szabadkereskedelmi egyezmények - ahogy a korábbi állam társulási szerződésével kapcsolatban utaltam erre - egy szűk elit kezében összpontosíthatják a hatalmat, miközben lerabolják egyegy ország emberi és természeti erőforrásait. Ma a kontinensünk keleti felében ez nemcsak erkölcstelen, de megengedhetetlenül kockázatos is, a moszkvai központú Eurázsiai Unió ugyanis nem követel átláthatóságot, nem kéri számon a fogyasztói és emberi jogokat, a helyi elitek számára tehát vonzó, kényelmesebb alternatívát jelenthet. Ennek a csábításnak egyetle n ellenszere lehet: ha az Unió az emberek számára is érezhető, érthető fejlődést, felemelkedést kínál. Ha ezt szem elől tévesztjük, ha csak a rövid távú gazdasági érdekeinket látjuk az Unióban, ha mindent azonnal forintosítani akarunk, akkor a társult álla mok polgáraitól sem remélhetünk tartós bizalmat, európai elkötelezettséget. Az LMP természetesen támogatásra érdemesnek tartja Moldova uniós társulási szerződését. Azt gondoljuk, a nyitottság feltétlenül fontos a részünkről, az európai parlamenti képvisele tünkön keresztül pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy a társulás előnyei eljussanak a moldáv társadalom legszélesebb rétegeihez. A ma ratifikálandó megállapodás igazi értelmét ugyanis az adja meg, ha tartós stabilitást tudunk teremteni Közép- és KeletEurópában. Köszönöm a szót. ELNÖK : Köszönöm szépen. Vezérszónokként más nem jelentkezett. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy kíváne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Ebben az esetben az általános vitát lezárom, é s megkérdezem az államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne reagálni. (Magyar Levente jelzésére:) Az államtitkár úr jelzi, hogy nem. Ebben az esetben, tisztelt Országgyűlés, közlöm önökkel, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 órái g van lehetőség. Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája
