Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1775 Ez egy kincs, amit úgy érzem, hogy az integráció további folyamatában Grúziának érdemes megőriznie. És éppen e konszenzus fenntartása és a rendszeres kinyilvánítása a társulási szakasznak az egyik fő feladata. Tisztelt Képviselőtársaim! A poli tikai párbeszéd nemcsak a társult ország és az Európai Unió intézményei közötti kapcsolatok elmélyítését jelenti, hanem fontos, hogy a tagországok is kormányzati és parlamenti szinten is hozzájáruljanak az együttműködés erősítéséhez. Tehát itt nemcsak Grúz iának, hanem az Európai Unió tagállamainak is van tennivalója. Idekapcsolódóan kiemelkedő, hogy a tagállami parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságának idén júniusban Athénban megrendezésre került úgynevezett COSACtalálkozóján a grúz parlament e urópai integrációs ügyi bizottságának az elnöke is részt vett. Gyakorlatilag tehát a mi testületünk, amihez mi is hozzátartozunk, az európai uniós bizottságok vagy európai ügyek bizottsága elnökeinek grémiuma megelőlegezte Grúziának ezt a fajta társult tag ságot. Ezért hívtuk már meg korábban az ülésünkre, hogy ők is úgymond kapjanak egy kis betekintést, hogy hogyan működik belülről az Európai Unió, különös tekintettel a parlamenti együttműködésre. Tisztelt Képviselőtársaim! A visegrádi négyek európai ügyekk el foglalkozó parlamenti bizottságai és a grúziai társbizottság között pedig, szeretném elmondani, hogy egyre szorosabb kapcsolat alakult ki. Például tavaly Gdańskban a visegrádi négyek elnöki értekezletén fogadtuk a grúz delegációt, idén júliusban pedig a grúz parlament meghívására Batumiban került sor a visegrádi négyek bizottsági elnökeivel való találkozóra. E találkozón elsősorban a társulási megállapodással vagy a jogharmonizációval kapcsolatos kérdések kerültek napirendre, illetve a parlamenti vegyes bizottságok működésével kapcsolatos tapasztalatok átadása. A találkozón elfogadtunk egy közös nyilatkozatot, amiben a felek támogatták a parlamenti együttműködés szorosabbá tételét, a civil társadalom bevonását az adott ország integrációs folyamatába, tová bbá a grúz állampolgárok európai uniós vízummentességének elősegítését. Úgy vélem, képviselőtársaim, hogy az intenzív és rendszeres politikai párbeszéd a jelen szakaszban egyrészt a társulási megállapodás ratifikációs folyamatát segítheti elő, másré szt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy felkészíthet a megállapodás alkalmazásával járó intézményi, jogi szabályozási változásokra. Érdemes azonban kiemelnünk, hogy nem egy statikus és rövid távú folyamattal állunk szemben, és a társulás létrejöttéhez a regio nális együttműködés és biztonság, valamint az európai értékválasztást övező politikai konszenzus megléte elengedhetetlen. Éppen e tekintetben szolgálhat Grúzia számára a visegrádi négyek európai uniós csatlakozási folyamata értékes és hasznos információkka l, amiben mi, a Magyar Országgyűlés Európai ügyek bizottsága felajánlottuk együttműködésünket a partnerbizottságnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz frakciója nevében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm képviselő úr hozzászólását. Most megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, LMP. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Magyarország kormánya talán úgy gondolja, hogy a Nyugat végzetesen hanyatlik, azonban a ma tárgyalt három uniós társulási szerződés bizonyítja, ez komoly tévedés. Három országból halljuk egyszerre: az Unión kívüli élet egyáltalán ne m vonzó. A grúz társulási szerződés, amelyről most szó van, két fontos történelmi tanulságon alapszik. Az első, hogy a XXI. században az integrációs folyamatok megkerülhetetlenek. Miközben a nemzetállami lét érdekei feltétlenül megőrzésre érdemesek, az is világosan látszik, hogy az országok érték- és
