Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1762 anyagilag. És igen, sajnálatos módon az elmúlt időszakban kialakult egy olyan tömegsport, mondhatjuk így, az önkormányzatoknál, amely szerint abból próbáltak megélni egyes települések, hogy mondjuk, külterületi mezőgazdasági ingatlanokat vontak bel területbe, minősítettek át és adtak el azért, hogy ott aztán a későbbiek során majd egyfajta kereskedelmi létesítmény épülhessen meg. Ezáltal, igen, kimondhatjuk, hogy sajnos a jövőjüket adták el, a jövőjüket élték föl. De mé g egyszer mondom, erre az anyagi kiszolgáltatottságuk teremtette meg ezt a kényszerű helyzetet. Ugyanakkor hozzá kell tegyük, hogy sajnálatos módon bizonyos rendkívül felelőtlen településvezetők és a magyarországi önkormányzati rendszerben is jelen lévő ko rrupció a másik, ami ennek a káros folyamatnak a melegágya volt. Mert igen, ameddig a földvédelmi járulék mesterségesen olyan alacsony szinten van tartva Magyarországon, és amíg olyan könnyű befolyásolni egyes településvezetők döntését, addig könnyű építke zni, adott esetben zöldmezős beruházásként egyegy nagyobb kereskedelmi létesítményt megvalósítva. Mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői még az előző ciklusban javaslatot tettünk ilyen és hasonló jellegű problémák elkerülésére. Mert hát nemcsak kereskedelmi létesítményekről van szó, hanem például egyes külföldi befektetők azért, hogy az akkor hatályos termőföldtörvényt kijátsszák, különböző átminősítések kapcsán hatalmas földterületeket vontak belterületbe, vonattak belterületbe, és mivel a földv édelmi járulék rendkívül alacsony, ezért ez nekik nem okozott jelentős anyagi terhet, és olcsón hozzájuthattak ezekhez a földterületekhez, egyébként termőföldterületekhez. Szóval, mi így gondoljuk legelsősorban a problémát. Az, ami a plázastoptörvény volt, bocsánat, a III/A. fejezete volt az Étv.nek, ideigóráig valóban valamilyen szinten kezelte ezt a problémát, noha hozzáteszem, hogy ettől függetlenül még nem állt meg a plázaépítés Magyarországon. Sajnos, ha nem is olyan ütemben, de azért tovább szaporod tak ezek a kereskedelmi létesítmények. Ezek után az előttünk fekvő törvényjavaslatra térve, az előterjesztő ezt a problémát úgy gondolja kezelni, hogy egy új, IV/A. fejezetet illeszt be a ’97. évi LXXVIII. törvénybe. De meggyőződésünk, hogy ez az előttünk fekvő törvénytervezet igazából nem oldja meg a problémát, sok tekintetben inkább tovább bonyolítja, hiszen számtalan további kérdést fog felvetni, ami miatt úgy gondoljuk, hogy bizonyos értelemben kezelhetetlen szituációk alakulhatnak ki. Miről is beszélek ? Tehát amikor egy képviselőtestület egy helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet, valamifajta településrendezési eszközt megalkot, illetve ezt megelőzően elfogadja a településfejlesztési koncepcióját, az integrált városfejlesztési stratégiáját, a kkor ezen munkák mögött, a képviselőtestület döntése mögöttmellett ott kell álljon a főépítész szakmai véleménye. A települési főépítész szakmai véleménye mögött, illetve ezen településrendezési eszközök elfogadása mellett pedig ott áll az állami főépítés z. Ugye, egyetlenegy településrendezési eszközt sem lehet elfogadni az ő véleménye nélkül vagy annak hiányában. Az állami főépítész pedig a kormányhivatalokon keresztül a minisztériumokhoz van becsatolva. Tehát adott esetben az ő szakmai irányításukat a sz akmapolitikáért felelős miniszter látja el. Megvolna az a szakmai kontroll a kormányzat részéről, a főépítészi hálózaton belül, ami meg tudná akadályozni, hogy adott települések olyan módon hozzanak döntést, ami egyébként káros a természetre, pontosan úgy, ahogy önök itt leírják, ami miatt önök ezt a törvénytervezetet most elénk tették, azokat a szempontokat érvényesítendő. Erre, mondom még egyszer, kialakult eljárásrend van Magyarországon, megvannak hozzá a szakemberek, akiknek ezt kontrollálni kéne. Csak hát, ugye, a településeknek ezeket a véleményeket érdemben figyelembe kéne venni. Talán ebbe az irányba kéne ellépnie a törvénytervezetnek, talán a települési főépítésznek, állami főépítésznek olyan, majdhogynem vétójogot adni, amit önök mostanában igencsa k szeretnek használni a törvényalkotás során, hogy ha valamilyen településrendezési eszköz az önök által is felsorolt szempontokat sérti, akkor azt ne lehessen megalkotni, ne úgy lehessen megalkotni. Egy állami főépítész véleményét kelljen kötelezően ilyen értelemben figyelembe venni.
