Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
175 Mert mi történt a valós ágban? Ezek az emberek jobbára, kilencvenakárhány százalékban forintot kaptak, forintban törlesztettek, és egy adminisztratív trükksorozattal a kereskedelmi bankok érintett része, annak a jó nagy része úgy tett, mintha lett volna devizabevonás, a negyedéve s jelentésekből meg kiderül, hogy az esetek 80 százalékában nem történt meg az a devizabevonás. Tehát egy adminisztratív hackkel, egy hibás termékkel állunk szemben, amelynek kijavítása csak akkor lenne lehetséges, ha legalább deklarálnánk azt, önök is bei smernék azt, hogy 10 éven keresztül ez a pénzügyi szisztéma dróton rángatta Magyarország mindenkori kormányait, dróton rángatta a felügyeleti rendszereket, és egy kifosztó szivattyúmechanizmust üzemeltetve éves szinten a GDP mintegy 23 százalékának befize tésére kötelezte törlesztés címszó alatt a magyar állampolgárokat, amely 23 százalék jelentős része indokolatlanul szivárgott át a pénzügyi szektorhoz. Ez lenne az az alapvetés, amiből kiindulva valódi megoldási csomagot lehetne alkotni. Hozzá kell tennün k, hogy kezelni kellene annak a kérdését, hogy a banki ágazati különadó mégis hogy a fenébe kerülhet teljes egészében áthárításra, az a tranzakciós illeték, amit nem a polgároknak kellene kizárólagosan fizetniük, hogyan kerülhet teljes mértékben áthárításr a, és hogy fordulhat elő az, hogy ha bármilyen terhelés éri ezt a szektort, akkor a kártyadíjak, a különböző hitelbírálati és egyéb díjak pár ezrelékes emelésével hogy lehet további milliárdokat kihúzni magyar állampolgárok zsebéből. Látszólag tehát egyik kézzel ad valamit a kormányzat, amit én támogatni fogok, mert a rendteremtés irányába mozdulunk el, és ez egy nagyon jó folyamat kezdete lehetne. De ha közben sötétben a másik oldalon bizonyos kezek visszaveszik ezeket az összegeket vagy adott esetben több et azoknál, akkor azt mondhatjuk, hogy csak porhintés történt és semmi mérhető eredmény. Ugyanakkor egy olyan monitoringrendszer még mindig nem került kiépítésre, amely azt vizsgálná, hogy ezen emelések, banki díjtételváltozások mögött állnake valós piaci folyamatok, vagy pedig csak ezeknek a különböző látszólagos terheléseknek a beárazása történik meg általuk. És akkor nem is beszéltünk arról, hogy itt felsorolták, hogy ki mindenkin segít a kormányzat, ugyanakkor kimaradtak teljes társadalmi csoportok. Mi történik például azokkal, akik kamattámogatással nyújtott forintalapú, mondjuk lakáshoz kötött hitelt vettek fel, vagy nem lakáshoz kötöttet, de azt lakáscélokra fordították, ezt igazolni tudják, viszont az állami támogatásnak „köszönhetően” ezen előterje sztésben leírt módon kimaradnak mindenféle segítő formából. Tehát összefoglalva, a kizárólagos cél, amiről beszélhetnénk, valóban az, hogy minden egyes forintot vissza kellene szerezni a károsultak javára. Nem biztos, hogy ezen az úton érnénk el a legkönny ebben oda, mint ami előttünk van, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása és a teljes körű banki elszámoltatás nélkül ez nem fog menni. Éppen ezért a Jobbik részt vesz ennek finomhangolásában, de jelzi, hogy lenne sokkal egyszerűbb, sokkal tisztességesebb módszer, amely nélkül nem érhető el teljes körű eredmény. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) (11.10) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm a képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képvis elő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kénytelen vagyok én is ott kezdeni, hogy a törvényjavaslat indokai, illetve az előzmények miatt elvárh ató lett volna az elmúlt hónapokban, hogy egy nyílt, transzparens, tehát a választópolgárok, a károsultak számára átlátható egyeztetési folyamatban vegyen részt a kormány. Elvárható lett volna, hogy ez a törvényjavaslat úgy jöjjön a Ház elé, hogy pontosan tudjuk egyik oldalon, hogy a kormány az elmúlt hetekben, hónapokban kikkel, miről tárgyalt, pontosan láthatjuk azt, hogy a kormány miről tárgyalt a Bankszövetséggel és
