Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 17. hétfő (26. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR (Fidesz):
1714 A félreértést el kell kerülni: nem gyermekes anyákat emlegetnek, hanem szülőképes nőket. Szeretném megtudni, hogy mitől vagyok én ma szülőképes 42 évesen, három gyerekkel? Mi alapján? Hogy tudják azt rólam, hogy milyen fogamzásgátló eszközöket használunk? Vagy mi alapján meri bárki megtenni, hogy skatulyákat alkalmazzon? Megint eszembe jutott, hogy mégiscsak pontosan fogalmazott Varga István fideszes képviselő úr 2012. szeptember 10én a pa rlamentben, amikor azt mondta: „… az asszonyoknak, a hölgyeknek és különösen a fiatal hölgyeknek a legfontosabb hivatásuk az, hogy gyereket szüljenek… a nők az önmegvalósítás és emancipáció közben elfelejtettek gyermeket szülni.” „Emellett természetesen, h a mindenki a kéthárom vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát, és különböző helyeken dolgozhat.” Ezek az álkereszténydemokrata emberek akarják ma megszabni, hogyan é ljünk, hogyan dolgozzunk, mit kezdjünk az életünkkel mi mindannyian, akik teljes értékű nőnek és férfinak, embernek tartjuk magunkat. Azt gondolom, hogy egy ilyen sajtótájékoztatót le kellett volna állítania az államtitkár úrnak, és nem részt venni ebben. Azt gondolom, hogy szégyellje el magát, hogy ki mer állni egy ilyen sajtótájékoztatóra, és asszisztál is hozzá. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Demeter Márta tapsol.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm a képviselő asszonynak. Most pedig napirend utáni felsz ólalásra következik Bodó Sándor képviselő úr, Fidesz: „Sikeres a gyed extra” címmel. Öné a szó, képviselő úr, parancsoljon! BODÓ SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmi tanulmányaink során számtalanszor találkozhattunk azzal a dilemmával, azzal a kérdéssel, vajon a nők és férfiak közötti társadalmi munkamegosztásnak mik is az eredményei, milyen lehetőségeket, milyen eredményeket tartalmaz, illetve milyen konfliktusok adódhatnak esetleg ezekből. Természetes módon óriási dilemmát okozhat, hogy a munka és a család összhangját hogyan és miképpen lehet megteremteni, de azt gondolom, hogy bármelyik oldalról is közelítjük meg a problémát, a kérdés mindig csak kérdés marad. Érthető, ha a munka oldaláról nézzük, hiszen ha a dolgo zó nő letölti a munkaidejét a munkahelyen, a vállalkozásában, akkor bizony háttérbe szorulhat egy picit a család, némi kis társadalmi felszültség keletkezhet ebből, esetleg ő sem érzi olyan komfortosan magát. A másik véglet, ha egy hölgyet csak és kizáróla g a családi tűzhely melege köt le, akkor egy idő múlva hiányzik belőle az önmegvalósítás lehetősége, és őszintén be kell ismernünk, hogy a gazdaság teljesítményéhez is szükség van az ő munkájukra, a hölgyek, a nők munkájára is. (20.10) A kérdés értelemszer ű: vajon hogyan tovább? Adassék meg a szabad választás lehetősége úgy, hogy nincs, nem lesz anyagi kényszer, és tulajdonképpen erre a „hogyan tovább” kérdésre próbál választ adni a gyed extra. Igen, a gyed extráról kell néhány gondolatot megosztanom e Ház falai között is, hiszen a gyed extra hatására már közel 15 ezer kisgyermekes anya dolgozott a gyed vagy a gyes mellett több mint 30 órás időtartamban 2014 szeptemberében. A NAV nyilvántartása szerint a gyed mellett majdnem 9 ezer kisgyermekes anya dolgozot t, a gyes mellett pedig heti 30 órát meghaladó időtartamban 6 ezren. 2014. január 1je óta a gyed extra keretében a kisgyermekes anyáknak már nem kell lemondaniuk az anyasági juttatásokról, ha a gyermeknevelés mellett dolgozni is szeretnének. Korábban a gy ed mellett egyáltalán nem tudtak munkát vállalni a nők, a gyes mellett pedig csupán heti 30 óránál kevesebb időtartamban. Szeptemberben a munkahelyvédelmi akció keretében már 40 766 fő után
