Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - ELNÖK: - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
166 volt, hiszen devizaműveleteket számoltak el nemcsak a hitel folyósításakor, de hónapról hónapra minden fogyasztóval szemben, miközben egyébként a magyar átlagcsalád devizát nem vásárolt és nem adott el. Ennek ellenére egy fiktív műveletnek, fiktív devizaváltásnak a költségeit mindvégig megfizette. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez mutat arra, hogy egyik oldalról szabályokat kellett alkotnunk a magyar bankrendszerrel szemben. Szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a folyamat 2 010ben kezdődött el, akkor, amikor a második polgári kormány hivatalba lépett, rögtön az őszi politikai évad nyitányakor, négy esztendővel ezelőtt, itt a Házban Kósa Lajos képviselőtársammal terjesztettük elő azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta az egyoldalú szerződésmódosítást, és keretek közé szorította az árfolyamrés alkalmazását. Ez azonban nyilvánvalóan csak a jövőre nézve megszületett döntés volt; 2010ig bekövetkezett egyoldalú szerződésmódosításokra, kamatemelésekre, költség- és díjemelésekre , valamint az addig alkalmazott árfolyamrésre nem tudott hatással lenni. Ahhoz, hogy eljuthassunk odáig, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozni tudjunk, ahhoz valóban szükség volt a bíróságok közreműködésére is. Nem véletlen az, hogy az elmúlt egymásfél esztendőben nem egy alkalommal sürgettük mindannyian itt a parlamentben és a Parlament falain kívül is, hogy minél előbb szülessen meg ebben a tekintetben a magyar bírósági rendszer csúcsa, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Kúriának jogegységi állásfoglalása. Eljutottunk odáig ennek az évnek a közepére, hogy a Kúria jogegységi állásfoglalása két tárgyban is megszületett. Az egyik tárgy az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége, a másik pedig az egyoldalú szerződésmódosítások, tehát a kamat, költség- és díjemelések alkalmazásának tisztességtelensége. Sem a kormány, sem parlament nem késlekedett ezt követően, hiszen a júniusban megszületett jogegységi határozatok után július elejére a parlament már megalkotta azt a törvényt, ame ly megadta az indító lépést a bankok elszámoltatásához. Az elszámoltatásnak azonban kell hogy legyenek szigorú szabályai, és ezeket azért is érdemes minél előbb megalkotni, tisztelt képviselőtársaim, mert közben nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy termés zetesen a bankok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az elszámoltatás késlekedjen, minél később valósuljon meg, és ha lehet, ne legyen teljes körű. Ennek érdekében élnek a magyarországi, főleg a legnagyobb pénzintézetek a jogorvoslat lehetőségével, amit természetesen biztosít számukra a júliusban meghozott törvény, és próbálnak időt húzni akár az Alkotmánybírósághoz vagy európai bírói fórumokhoz való fordulással. Azt gondolom, hogy a miniszter úr világosan elmondta azokat a jogi érveket, amelyek ala pján mi azt gondoljuk, hogy az alkotmányellenességre való hivatkozás semmilyen formában nem állja meg a helyét, és valóban csupán egy időhúzó taktika a bankok részéről. Talán érdemes még szólnunk arról, hogy vane keresnivalójuk nemzetközi bírói fórumokon. Szintén hangsúlyozta miniszter úr, én csak külön szeretném kiemelni, hogy a Kúria rendkívüli körültekintéssel járt el a jogegységi határozat meghozatalakor, hiszen európai bírói fórum, a luxemburgi bíróság előzetes véleményét is kikérte. Ennek alapján nyu godtan mondhatjuk, hogy a Kúria jogegységi állásfoglalása az európai bíróságok véleményét tükrözi, és a parlament által meghozott törvény pedig a Kúria véleményén és döntésén alapszik. Tisztelt Képviselőtársaim! Innentől kezdve arról kell beszélnünk, hogy ez az elszámolási törvény, ami itt, a tisztelt Ház előtt van, valóban megfelele azoknak az elveknek, amelyek alapján azt gondoljuk, hogy tisztességesen el kell számolnia a banknak a magyar családokkal. Meggyőződésem szerint igen, de itt még egyszer szeret nénk hangsúlyozni: azért van szükség erre a törvényre is, mert a bankoknak el kell számolniuk a magyar családokkal. De ez az elszámolás nem vagy csak nagyon hosszú idő alatt történik meg, ha mi nem számoltatjuk el őket. Ezért van az, hogy a bankok elszámol tatását az Országgyűlésnek kell elvégeznie, és az Országgyűlésnek kell meghatároznia szigorúan és pontosan egyrészt az időbeli ütemezését az
